Bemutatkozás

A Fejér Megyei Gazdakörök Szövetségét 14 gazdakör hozta létre, melyek 22 település több mint 300 gazdálkodója részvételével alakultak meg. Célunk és feladatunk a fejér megyei gazdakörök érdekeinek képviselete, érdekvédelme, gazdálkodási és szakmai fejlődést segítő tevékenységük támogatása, összehangolása, a megye gazdaköreinek egymás közötti, valamint a MAGOSZ közötti információ megteremtése, fenntartása és segítése.

Fejér megye Magyarország legfejlettebb részén, a Közép-dunántúli régióban helyezkedik el. Földrajzi fekvéséből adódóan a legszerencsésebb adottságú megyék közé tartozik, rendkívül változatos megjelenésű, a mezőgazdaság szempontjából számos kedvező lehetőséggel rendelkezik.

Megyénkben összefüggő tájegységet képez a Mezőföld. Síkságai az ország kiemelkedő gabonatermelő vidékei. Jó vízgazdálkodású, mélyrétegű, humuszban gazdag talaja a szántóföldi növénytermesztés számára kiváló, a megyében itt érik el a legjobb terméseredményeket.

Legfontosabb kultúráink az őszi búza, az őszi árpa, az őszi káposztarepce, a napraforgó, a kukorica, a szója valamint az állattenyésztés számára termelt tritikálé és lucerna. A szántóföldi növénytermesztés mellett jelentős a rét- és legelőgazdálkodás. A hatékony és minőségi gazdálkodáshoz termelőink minden szükséges eszközzel rendelkeznek, korszerű gépekkel, modern technológiával dolgoznak, jellemzően bérlet formájában folyik a gazdálkodás, nagytáblás művelési rendszerben. Hagyományos a megyében a vetőmagtermesztés, az ipari növények vetésterülete is növekszik. A szántóföldi növénytermesztést a gabonafélék túlsúlya jellemzi, az igen nagy területen termesztett kukorica piacérzékenységét és a termelés bizonytalan gazdaságosságát az állattenyésztés ismételt előtérbe kerülése várhatón tompítja.

A megyében kiemelkedő néhány gyümölcsféle termesztése, ugyanakkor általános gond a nagy termésingadozás, és az, hogy nincs elegendő átmeneti hűtő- és tárolókapacitás, válogató és csomagoló gépsor. A termelők szervezetlenül értékesítik termékeiket, jelentős hátrányt elszenvedve más országok fejlettebb marketing eszközöket alkalmazó termelőivel szemben.

A megye északi részén, a Bakony és a Vértes lankáin elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint az erdő- és vadgazdálkodás jellemző, a hegyvidékeken jelentős őz, szarvas, vaddisznó és muflon állomány él.

A Móri borvidék Magyarország 22 borvidéke közül méretében az egyik legkisebb, de a híresebb borvidékek közé tartozik. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében a múltban is meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés. A szőlő termesztésének területi mutatói az országos átlag körül alakulnak, az egy hektárra jutó bortermelés alacsony szintje egyrészt a csemegeszőlő-termesztés nagyobb arányának, másrészt a feldolgozási, tárolási és értékesítési problémáknak a következménye.

A tej-, baromfihús-, tojás- és sertéshús-termelésből a megye az országos átlagot meghaladó arányban veszi ki a részét. A térség növénytermesztési adottságai kedvezőek az energia- és tömegtakarmányok olcsón, jó minőségben és nagy tömegben való előállításához, a korábbi fejlesztések során itt alakultak ki a baromfi-nemesítés és intenzív baromfitartás, valamint a szarvasmarha tenyészállat-nevelés és tejtermelés központjai.

Megyénkben működik Magyarország legnagyobb magántulajdonú tógazdasága. Közel 1500 hektár tófelületen gazdálkodnak, és a Kárpát-medencében őshonos, illetve jövevény halfajokat tenyésztik. Tevékenységüket természetvédelmi területen végzik, amely fokozott követelményekkel jár a gazdálkodás módszereiben. A vállalkozás alaptevékenysége a halászat, amelyet hagyományos módon folytatnak, de egyre nagyobb szerepet kap horgászturizmus is.

Kellemes és hasznos böngészést kívánok!


Kiss Norbert Ivó
elnök

Fejér Megyei Gazdakörök Szövetsége