Fejér Megyei Gazdakörök Szövetsége

A Kúria értelmezése szerint a haszonbérleti díj főszabály szerint nem lehet magasabb, mint az átlagos bérleti díj + maximum 20%.

A kikötött bérleti díj csak akkor lehet ennél magasabb, ha ez az értéktöbblet objektívan igazolható.

Ilyen objektív tulajdonság például:

– a területek fekvése,

– a földek minősége (AK értéke),

– öntözhetősége,

– művelhetősége,

– közútról való megközelíthetősége.

Nem lehet figyelembe venni a bizonytalan, jövőbeni eseményeket, és a haszonbérlő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket sem.

Fontos, hogy a kúriai vélemény csak az új haszonbérletekre vonatkozik, és nem érinti a már fennálló szerződéseket.

A részletes összefoglaló elérhető itt: https://kuria-birosag.hu/hu/kollvel/22020-xi9-kk-velemeny-haszonberleti-dij-megallapitasarol-foldforgalmi-hatosagi-ugyekben

Forrás: http://gazdakorok.hu/?p=9656

2021.02.26.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezi a Kormányzatnál, hogy a vendéglátóegységeket érintő korlátozások miatt nehéz helyzetbe került beszállítók is részt vehessenek a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön hitelprogramban.

A hitelprogram első körében 25 meghatározott tevékenységi körben (TEÁOR) tevékenykedő vállalkozások vehetnek részt. A NAK mellettük indokoltnak tartja a vendéglátóegységekbe beszállító termelőkre és feldolgozókra, valamint az élelmiszer-nagykereskedőkre is kiterjeszteni a kört.

A vendéglátóhelyek, szállodák beszállítóinak értékesítési csatornái jelentősen beszűkültek. Leginkább a vízi szárnyassal, hallal, sertéssel foglalkozó termelőknél, feldolgozóknál okozott extra költségeket a tárolás, illetve az áron aluli értékesítési kényszer, valamint a kisüzemi sörfőzdék, a pálinka-előállítók, továbbá az élelmiszer-nagykereskedelemben a kávé-kereskedők árbevétele is jelentős mértékben zuhant.

A NAK a hitelprogramba az alábbi TEÁOR-körök bevonását kezdeményezi:
„A” Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat: 01.13 Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése.
„C” Élelmiszergyártás: 10.11 Húsfeldolgozás, -tartósítás; 10.12 Baromfihús feldolgozása, tartósítása; 10.20 Halfeldolgozás, -tartósítás; 10.31 Burgonyafeldolgozás, -tartósítás; 10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása; 10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás; 10.51 Tejtermék gyártása; 10.71 Kenyér; friss pékáru gyártása; 10.73 Tésztafélék gyártása; 11.01 Desztillált szeszes ital gyártása; 11.02 Szőlőbor termelése; 11.05 Sörgyártás; 11.07 Üdítőital, ásványvíz gyártása.
„G” Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme: 46.31 Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem; 46.32 Hús-, húskészítmény nagykereskedelme; 46.33 Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme; 46.34 Ital nagykereskedelme; 46.37 Kávé-, tea-, kakaó-, fűszer-nagykereskedelem
A kamarához folyamatosan érkező jelzések szerint a közétkeztetésbe beszállítók is nehéz helyzetbe kerültek, valamint az üzemi étkezdék is, ezért a köztestület javasolja ezen vállalkozásokra (TEÁOR 5629 Egyéb vendéglátás) is a kiterjesztést.

A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön hitelprogram keretösszege 100 milliárd forint.
Vállalkozásonként akár 10 millió forint is felvehető, ami bér, járulék, rezsi, működési költségre, valamint készletfinanszírozásra egyaránt felhasználható. A kölcsön törlesztését három év türelmi idő után kell megkezdeni.

Forrás: https://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/a-nak-kezdemenyezi-a-kamatmentes-ujrainditasi-kolcson-kiterjeszteset-3582400

2021.02.26.

A kormány a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4265 milliárd forintot fordíthat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Összesen mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére 2027-ig. A NAK korábbi javaslatcsomagjának egyik kiemelt pontja volt a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben.

A XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése. Nagy István agrárminiszter szerint éppen ezért óriási a jelentősége annak, hogy a kormány bizalmat szavaz a magyar gazdáknak, az élelmiszer-előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak azzal, hogy 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti.

A KAP másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrás segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a 2018-ban kiadott többéves fejlesztési javaslatcsomagjában részletesen kifejtette, hogy melyek azok a lépések, amelyek elengedhetetlenek tagjai versenyképességének javításához. Ennek egyik sarkalatos pontja volt a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben; ezt szem előtt tartva fogalmazta meg a NAK javaslatait a Közös Agrárpolitika tervezése során. A kezdeményezést pozitívan fogadták a döntéshozók, így 2027-ig történelmi léptékű forrás áll majd rendelkezésre a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.

A soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése. A miniszter kitért arra is, hogy a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik.

Nagy István kifejtette, az elmúlt tíz év politikája a magyar föld és a magyar vidék védelmében, megerősítésében telt a kormány részéről, amelynek keretében szövetséget kötöttek a gazdákkal, elindult a Magyar Falu Program, megvalósult a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, eredményesen zárultak a földárverések. A miniszter szerint ma a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel találja meg számításait egy fiatal vidéken, ahol megerősödött az agrár-középosztály és a családi gazdálkodók köre.

(NAK/AM)

Forrás: http://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/102988-tobb-mint-7-ezer-milliard-forint-jut-a-magyar-agrarium-erositesere

2021.02.26.

A Magyarországon megtermelt alapanyag nagyobb hányada kerülhet a hazai élelmiszer-feldolgozókba az új uniós ciklusban megháromszorozódó vidékfejlesztési támogatásoknak köszönhetően – mondta a Világgazdaságnak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Most minden az új uniós ciklus Vidékfejlesztési programjának maximális nemzeti kiegészítéséről szól, 4265 milliárd forint jut a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidék fejlesztésére 2027-ig. Mennyire sikerült, sikerül jól elkölteni a 2014–2020-as ciklusban e célra rendelkezésre álló összeget?

Óriási fegyverténynek tartom, hogy a vidékfejlesztési források mintegy felét termelő beruházásokat szolgáló infrastruktúra-javításra írtuk ki a pályázatokban. Ez uniós összehasonlításban is egészen jó arány, és ez lehet a helyes irány a következő időszakra is. Vannak kötelezettségek: a keretből például az információátadásra is kell költenünk, de a megemelt összeg mellett ez és a hasonló kiadások nem képeznek nagyobb ráfordítást, így arányaikban csökkennek.

Ez a pénz elég lesz ahhoz, hogy változzon a magyar élelmiszer-gazdaság alapanyag-előállításra alapozott szerkezete?

Ez a többletforrás óriási lehetőség a technológiafejlesztés és a versenyképesség javítása szempontjából. Jó irányt vettünk már a korábbi ciklusban is azzal, hogy igyekeztünk a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes vállalkozások fejlesztéseit támogatni, és ez most is kifejezetten preferált cél lesz. Az alapanyag-előállításunknak mintegy kétharmadát dolgozzuk fel belföldön, jó esélyünk lesz, hogy ezt az arányt jelentősen javítsuk. Ez nyilván több munkahelyet, több befizetett adót, jobb eredményt és sok egyéb pozitívumot hoz, például a vidéki életminőség javítását. Érdekes, hogy míg Nyugat-Európában a vidéki élet az egyértelműen magas életminőséget jelenti, és a társadalom perifériáján élők jellemzően elhanyagolt városnegyedekben élnek, addig Magyarországon, de szinte az összes közép-európai országban ezeknek az embereknek a zöme a falvakban lakik. Ezen lehet változtatni, és erre ez a program alkalmas is. A magyar vidék felértékelődése nyilván nem egyik napról a másikra zajlik le, de a vidékfejlesztési források és más dedikált hazai támogatások lehetőséget adnak az előrelépésre.

Ön szerint mely ágazatok számíthatnak biztosan fejlesztési forrásokra?

A korábbinál háromszor nagyobb forrásnak elegendőnek kell lennie arra, hogy minden ágazat részesüljön belőle, sőt kötelességünk, hogy így osszuk szét a rendelkezésre álló keretet. Egyetlen területet sem szeretnék kiemelni, adjuk meg minden ágazatnak a lehetőséget, hogy bemutassa a fejlesztési stratégiáját. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy jobb pozícióval tárgyalnak a források allokálásakor a nagyobb hozzáadott érték előállítására képes ágazatok, amelyek emelik a feldolgozottsági szintet, jobb versenyképességet, magasabb technológiai színvonalat képesek elérni, és több munkaerőt tudnak lekötni.

A most záruló ciklusban a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása annyira kiemelt szempont volt, hogy meghatározták: a támogatás 80 százalékát ezek kaphatják. Elképzelhető most is ilyen arány?

Ezt nagyon komolyan vette a kormány, és úgy tudom, a kifizetéseknél valóban betartották ezt az arányt. Nem tudok bármilyen változásról, amely azt magyarázná, hogy ez más irányt vegyen. Ugyanakkor ez érdekes kérdés, de nem biztos, hogy innen érdemes megközelíteni a dolgot. Hiszen ha egy, a 20 százalékba tartozó vállalkozás szeretne egy nagyobb feldolgozóipari fejlesztést végrehajtani, azt én biztos nem akadályoznám csak azért, mert átlépjük vele a küszöböt. Ez az arányszám inkább egyfajta zsinórmérték, viszonyítási alapnak jó, de semmiképpen nem vésném kőbe, hogy ezen felül egy forintot sem szabad a nagyoknak fizetni. Inkább a fejlesztések fontosságát, életképességét és az agrárgazdaság egészére gyakorolt hatását kell nézni. Ne felejtsük el, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság kivételes teljesítményt nyújt az exportban, ezáltal pedig meghatározó a szerepe a külkereskedelmi egyenlegünkben. Így az élelmiszeripari fejlesztések egy jelentős része valószínűleg nem a kkv-szektorban valósul majd meg. Ennek alapján, csak a feldolgozást nézve, nagyon valószínű, hogy a kkv-k és a mikrovállalkozások nem lesznek képesek a támogatások 80 százalékát lehívni. Az alapanyag-termelésben viszont már inkább van ennek realitása.

Az új uniós ciklusban a mezőgazdasági termelők számára komoly kötelezettség a Termőföldtől az asztalig stratégia megvalósítása, amelyben például a növényvédőszer-használat 50 százalékos vagy a műtrágya-felhasználás 20 százalékos csökkentése szerepel előírásként. Be lehet ezt tartani?

Ez a stratégia szerintem egy támogatható elképzelésnek egy egészen elfogadhatatlan, vágyvezérelt megnyilvánulása. Ha valaki érdekelt abban, hogy ne használjunk több növényvédő szert a szükségesnél, az éppen a gazdálkodó, hiszen így olcsóbb a termelés. Ugyanakkor a növényeknek a növényvédő szer az orvosságuk. Az ember is azért vesz be gyógyszert, mert szüksége van rá, és a gazdálkodó akkor ad „orvosságot” a növénynek, ha szükséges. Itt érdemes az élelmiszer-biztonsági szempontot is megemlíteni, hiszen például ha a búzát nem permetezzük le, és fuzáriumos lesz, az már az emberi egészséget veszélyezteti. Tehát ez egy végiggondolatlan ötlethalmaz, s ami különösen felháborító: nem vonják be a gazdákat a tervek kidolgozásába. Arról nem is beszélve, hogy ha előírják, hogy mindenki 50 százalékkal csökkentse a növényvédőszer-felhasználását, akkor az történik, hogy ha mondjuk a hollandok is ugyanezt teszik, még mindig több hatóanyagot szórnak majd ki, mint most mi. Ezért erről még hosszas egyeztetések várhatók az Európai Bizottsággal.

Forrás: https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/gyorffy-javulhat-a-versenykepesseg-2-3548032/

2021.02.14.

Mintegy 1500 milliárd forint értékben írnak ki pályázatokat a VP keretében.

A tavalyi állattenyésztési pályázatokra 300 milliárd forintot, az üveg- és hűtőház fejlesztésekre 80 milliárd forintot fordítanak.

Új ÁTK pályázatot is meghirdetnek, várhatóan 2021 áprilisában.

A „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására” 15 milliárd forint van előirányozva, szintén áprilisi meghirdetéssel.

Terménytárolók, szárítók, tisztítók és vetőmag-előállító üzemek fejlesztésére a tervek szerint 30 milliárd forint lesz biztosítva. Várható meghirdetés: 2021 május.

Forrás: http://gazdakorok.hu/?p=9617

2021.02.13.

Már nem kell földművesnek lennie a cserepartnernek!

Komoly akadály hárult el a birtokösszevonások elől, hiszen eddig csak maximum 1 hektárig lehetett földet cserélni a földművesnek nem minősülő személlyel.

A jogszabály ugyanis új földszerzésnek minősíti a cserét, még akkor is, ha az ügylet során éppenséggel kevesebb földet kaptunk cserébe.

A Földforgalmi törvény módosítása után ez az akadály elhárult a birtokegyesítések elől:

– A törvényes örökléssel szerzett föld cseréje esetén már túlléphető az 1 hektáros és a 300 hektáros tulajdoni maximum a csereterület mértékével

és

– A 2014. május 1-jén már meglévő föld cseréje esetén szintén túlléphető az 1 hektáros és a 300 hektáros tulajdoni maximum a csereterület mértékével.

Az viszont nem változott, hogy csere esetén sem ütközhetünk a feltűnő értékaránytalanság tilalmába.

Jogszabályhely: Földforgalmi tv. 17. § (1) bekezdés d) pont illetve (2) bekezdés

A két programozási időszak közötti átmeneti év lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenlegi jogszabályi háttérrel a következő hét éves költségvetési ciklus terhére fejlesztési támogatásokat vegyenek igénybe a gazdálkodók. Az év első felében hat új felhívás is várható, amelyeket az alábbiakban mutatunk be.

Januárban jelenik meg 2,3 milliárd Ft keretösszeggel az öntözési közösségek együttműködésének a támogatása. A maximum 250 000 euró támogatás meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelep(ek) üzemeltetésére, fenntartására, fejlesztésére, esetleg új öntözési beruházások előkészítésére vehető igénybe.

Februárra várható a külterületi helyi közutak fejlesztése című pályázat 30 milliárd Ft-os kerettel. A külterületi úthálózat fejlesztése jelentősen javítja a vidéki lakosság életkörülményeit, hozzájárul a mindennapi szükségleteik kielégítéséhez, amelyek lehetnek szociális, egészségügyi igények, valamint természetesen a munkahelyeket is könnyebben elérhetjük.

Márciusban hirdetik meg a „Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenysége” című pályázatot egyszerűsített eljárásrenddel és 8,7 milliárd Ft-os keretösszeggel.

Áprilisban jelenik meg az „Állattartó telepek megújításának támogatása” 10 milliárd Ft-os kerettel, amelyre az előzetes tervek szerint kizárólag a 100 millió Ft alatti beruházással tudjuk benyújtani a támogatási igényeket.

Szintén áprilisra várható 15 milliárdos kerettel a „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című felhívás.

2021. májusában pedig megjelenik a széles körben régóta várt „Terménytárolók, szárítók, tisztítók és vetőmag előállító üzemek fejlesztése” című felhívás mintegy 30 milliárd Ft-os forrás kerettel.

A fentiekből is jól látható, hogy a 2020 őszén elinduló pályázati dömping, még az idei év első felében is folytatódik, ami további 96 milliárd Ft fejlesztési forrást biztosít a gazdálkodó szervezetek számára.

(Németh Bálint /NAK)

2021.01.12.

A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése.

Nagy István hangsúlyozta, éppen ezért óriási a jelentősége annak, hogy a kormány bizalmat szavaz a magyar gazdáknak, az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak azzal, hogy 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé.

A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti – emelte ki a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket.

A tárcavezető megjegyezte, a soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése.

Azt szeretnénk, hogy a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei legyenek a következő évtizedeknek – fűzte hozzá.

A miniszter kitért arra is, hogy a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik.

Nagy István kifejtette, az elmúlt tíz év politikája a magyar föld és a magyar vidék védelmében, megerősítésében telt a kormány részéről, amelynek keretében szövetséget kötöttek a gazdákkal, elindult a Magyar Falu Program, megvalósult a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, eredményesen zárultak a földárverések.

Ma a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel találja meg számításait egy fiatal vidéken, ahol megerősödött az agrár-középosztály és a családi gazdálkodók köre – emlékeztetett a miniszter.

Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/negyezer-milliard-forintos-tamogatas-a-magyar-videk-fejlesztesere-3477898/

2021.01.11.

Cél: Bírságmentesen legalizálni a kutakat!

Kihirdették a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását, melynek célja, hogy bírságmentesen lehessen bejelenteni az illegális mezőgazdasági kutakat.

Korszerű gazdálkodást öntözés nélkül már nem lehet folytatni – értékelt Jakab István.

Több tízezerre tehető ugyanis az engedély nélkül létesített kutak száma, ezért fontos, hogy mentesítve a gazdát, ezek kerüljenek nyilvántartásba.

A törvény kimondja: 2023. december 31-ig bírságmentesen lehet bejelenteni a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat.

Komoly változás, és ez már az újonnan létesítendő kutakra is vonatkozik, hogy a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett elegendő lesz bejelentést tenni a nyilvántartásba vétel céljából.

A hatósági feladatkör egyébként átkerült a Nemzeti Földügyi Központhoz.

A törvény szövege elérhető itt [a legfontosabb módosítások: 28/A. § (1c) bekezdése; 29. § (7) bek.; 45/N. §]: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500057.tv

Forrás: http://gazdakorok.hu/?p=9549

2021.01.07.