Fejér Megyei Gazdakörök Szövetsége

Január 1-től elektronikusan lehet CSMT ügyeket intézni

A családi mezőgazdasági társaság nem egy önálló új működési forma, hanem egy minősítés, melynek megszerzése már működő gazdasági társaságok, erdőbirtokossági társulatok és szövetkezetek számára lehetséges.

A minősítés megszerzéséhez a következő feltételeknek kell megfelelni:

Olyan gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, vagy erdőbirtokossági társulatnak kell lennie, amely

  • cégbíróság által nyilvántartott,
  • legalább két tagja van,
  • tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint
  • kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat.

A családi mezőgazdasági társaságként a gazdálkodó szervezet a nyilvántartásba vételt követően működhet. A családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézést, azaz nyilvántartásba vételt, ezen adatok módosítását vagy a nyilvántartásból törlést a NAK által közzétett elektronikus űrlapon kérelmezhetik az elektronikus ügyintézésre kötelezett gazdasági társaságok, szövetkezetek, és erdőbirtokossági társulatok. Az ügyintézést minden estben a jogi személy ügyfél ügyfélkapuval rendelkező képviseletre jogosultja folytathatja le.

Az elektronikus ügyintézési felület a linkre kattintva érhető el:  https://urlap.ekozig.nak.hu/ .

Az ügyintézés illeték és díjmentes.

Forrás: https://www.nak.hu/hatosagi-szakmai-ugyek/csmt/tajekoztato-az-csaladi-mezogadasagi-tarsasagok-nyilvantartassal-kapcsolatos-ugyintezeserol

2023.01.14.

Digitális Agrárakadémia Martonvásáron

👨‍🏫 A Digitális Agrárakadémia soron következő bemutatójának Martonvásár adott otthont. A MATE és a MAGOSZ közös szervezésében a DAA-bemutatóüzemi hálózatra alapozott rendezvényen Kauserné Dr. Szabó Virág, a Ifjú Gazdák Fejér Megyei Gazdakörenek elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Sebők András, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, „Távérzékelés a mezőgazdaságban” címmel tartott előadásában felvázolta, hogy a mezőgazdaságban milyen célok elérésére használhatóak eredményesen a különböző drónok.

🌾 Az Agroverzum Tudományos Élményközpontban tartott rendezvényen Szundy Péter, a Marton Genetics cégcsoport stratégiai igazgatója „A vetőmag trendek – kalászosok, kukorica” címmel tartott előadást, melyben kitért arra is, hogy a vetőmagnemesítéshez hogyan járul hozzá a távérzékelésre alapozott technológia fejlődése.

📌 Bögyös Zsolt, a Fejér Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának vezetője a megyei agrár és vidékfejlesztési támogatások aktualitásairól tájékoztatta a résztvevőket és kiemelte, hogy 2023-tól területi monitoring rendszert vezetnek be, amely műholdképeket használ majd.

ℹ️ Az előadások rámutattak arra, hogy a távérzékelés felhasználásának számos területe van a mezőgazdaságban, így több aspektusból is megvilágításba került, hogy ennek a tudományterületnek milyen gyakorlati haszna van a mindennapokban. A Fejér Megyei Gazdakörök Szövetsége és az Ifjú Gazdák Fejér Megyei Gazdaköre szervezésében a rendezvénysorozat következő állomása Enyingen lesz.

2022.10.28

Ifjú gazdák közgyűlése

Az Ifjú Gazdák Fejér Megyei Gazdaköre közgyűlést tartott tegnap délután. Kauserné Dr. Szabó Virág elnök asszony beszámolt az idei év eredményeiről és ismertette a jövő évi terveket. Ezt követően a MAGOSZ főtitkára, Dr. Cseh Tibor tartott szakmai előadást az agáriumot érintő jogszabályváltozásokkal kapcsolatban. Papp Zsolt György, a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár pedig a következő években várható támogatási rendszert ismertette.

2022.10.15.

Magyarok Kenyere: 23 ezer kg búza gyűlt össze

Ünnepélyes keretek között jelképesen adták át a „Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem” program keretében adományozott liszt mennyiség a kedvezményezett szervezetek képviselői számára Székesfehérváron, a Megyeháza Címertermében.

A Magyar Örökség díjas program a gazdáknak köszönhetően az elmúlt 12 év alatt az egyik legszélesebb társadalmi bázisra épülő jótékonysági kezdeményezéssé vált a Kárpát-medencében.

A kenyér az élet táplálója, melyben benne foglaltatik az isteni gondviselés, a teremtő erő, a dolgos kezek munkája, az összefogás és az élet körforgása…” – mondta köszöntőjében Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy nehéz időszak van az agrárium mögött, hiszen a világjárvány, az elmúlt évek egyik legsúlyosabb aszálya, az energiaválság, a gazdasági kilátások romlása mind-mind sújtják az ágazatot.

„A 2022. év búzatermés mennyisége jelentősen elmaradt az előző évekhez képest. Ennek ellenére ebben az évben a 4 gyűjtőponton 235 magánszemély és 25 cég, tehát összesen 260 adományozó felajánlásaként 23.240 kg búza gyűlt össze. Ebből összesen 16.270 kg liszt készült 1kg-os kiszerelésekben.” – ismertette a megyei eredményeket Varga Imre István, a NAK Fejér Megyei Szervezetének elnöke.

A program úgy tartja össze a magyarságot, mint a kovász a lisztet, minden gazda megélhetéséért küzd, de mikor egymás segítéséről van szó, akkor minden fal leomlik és összefognak a rászorulók érdekében – hangsúlyozta ünnepi beszédében Horváth Vivien, a NAK Magyarok Kenyere Nonprofit Közhasznú Kft. projektvezetője.

A nemzeti összetartozásunkat szimbolizáló esemény hangulatát Mészáros János Elek, Simándy József, Szenes Iván és Vörösmarty Mihály művészeti díjas magánénekes-presbiter előadásában tolmácsolt műsor koronázta meg. A jelképes lisztadományokat Dr. Simon László, Fejér megye főispánja a kamara elnökével, valamint a program projektvezetőjével közösen adta át a 11 kedvezményezett szervezet képviselőinek.

A magyar gazdák az idén is helyt álltak és teljesítették a vállalt feladatukat. Elvetették a kenyérnek való gabonát, learatták a búzát, megőrölték a lisztet. A Magyar Örökség Díjas program ezáltal újfent elérte a célját, és a nehéz körülmények, a kevesebb búzatermés ellenére, most is bőségesen juttat a rászorulóknak.

Forrás: https://www.szekesfehervar.hu/magyarok-kenyere-23-ezer-kilogramm-buza-gyult-ossze

2022.10.13.

MAGOSZ tisztújítás

Tisztújító közgyűlést tartott ma a MAGOSZ, ahol a küldöttek megerősítették tisztségében Jakab István elnök urat. Gratulálok az újraválasztásához, a gazdák érdekében végzett további munkájához jó egészséget kívánok!

2022.09.19.

Folytatódik a földértékesítési program

A 2020. évben megkezdett földértékesítési program mintegy folytatásaként összesen több ezer darab, 10 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) szeptember elején. Az érintett területekre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve bárki tehet vételi ajánlatot.

A szerdán induló földértékesítési programban mintegy 6625 hektárnyi területet kínálnak eladásra nyilvánosan, melyekre 30 napig lehet vételi ajánlatot tenni. Az agrártárca számára továbbra is fontos célkitűzés az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása, amivel a magyar birtokpolitika több mint harminc éves adósságát kívánja orvosolni. Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel a kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő ingatlanok értékesítése is cél.

A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, aki a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel. Az értékesítés elektronikus úton zajlik. A hirdetményben közzétételre kerül a földrészletek minimális vételára, melynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető. Egy hektáros mérethatárig a földművesnek nem minősülő személyek is vásárolhatnak földet, és ilyen esetben az ingatlanok értékbecslésének költségét is az állam állja. Egy és tíz hektár közötti méretű földre, illetve tulajdoni hányadra pedig minden földműves ajánlatot tehet az NFK honlapján található Elektronikus Pályázati Rendszert használva, az ügyfélkapus azonosítást követően.

A koronavírus-járvány és az orosz ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. Az agráriumot érő kihívások ellenére magyar gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira. Az agrártárca éppen ezért minden lehetséges eszközzel támogatja a termelők tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása.

Az értékesítésre kerülő földek listája a http://www.nfk.gov.hu oldalon elérhető 2022. szeptember 7-től, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható ingatlanok adatai.

Forrás: AM

Forrás: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/104896-folytatodik-a-foldertekesitesi-program

2022.09.14.

Az aszálykár bejelentése és a kárelőleg igénylése – 2022

A 2022-es termelési év során rendkívüli károkért tehető felelőssé az ország egész területét sújtó aszály. Az Aszály veszélyhelyzet kapcsán a mezőgazdasági termelők érdekében új rendelet került elfogadásra, mely a kártérítések kifizetését, valamint a Biztosítók kárrendezését hivatott gyorsítani.

A Kormányrendelet alapján a Biztosító társaságoknak az aszálykár bejelentését követő 14 napon belül kárelőleg megfizetési kötelezettsége van az Ügyfél részére.

Mi a kárelőleg?

A növénybiztosítási szerződés alapján előre meghatározott kártérítés legalább 50%-a.

Ki jogosult a kárelőlegre?

Az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki rendelkezik aszálykárra kiterjedő növénybiztosítással. Valamint legkésőbb 2022. október 31-ig benyújtott kárbejelentéssel nyilatkozik arról, hogy kukorica vagy napraforgó területei üzemi szinten, növénykultúránként legalább 80%-os kárt szenvedtek el a csapadékhiány következtében. A kárbejelentés benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztő.  A kárelőleg igényléséhez a Biztosítók honlapján található formanyomtatvány használható.

Mikor zárul le a kárrendezési folyamat?

A kárelőleg megfizetését követően a Biztosító a kár végleges mértékének felmérését tovább vizsgálja. A fennálló különbözettel kapcsolatban a Biztosító és az Ügyfél egymás között kell elszámoljanak, amint a végleges összeg meghatározásra kerül.

Az előleg igényléséhez hogyan és hova szükséges a kárbejelentést benyújtani?

Az ügyintézés gyors és precíz lefolytatásához a rendelet szerint meghatározott dokumentumokat kell (Aszálykár-bejelentő lap, 2022-es egységes kérelem) kell benyújtani a Biztosító részére elektronikus úton. Az adatok pontos megadása és a kár mértékének körültekintő, üzemi szinten, növénykultúránként történő megítélése rendkívül fontos a megfelelő ügyintézéshez.

A pontos részletszabályok a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény aszály-veszélyhelyzetben alkalmazandó eltérő szabályainak bevezetésről szóló a Kormány 291/2022. (VIII. 8.) Korm. rendelete tartalmazza.

NAK

Forrás: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/104789-az-aszalykar-bejelentese-es-a-kareloleg-igenylese-2022
Borítókép forrás: https://pixabay.com/hu/photos/f%c3%b6ld-asz%c3%a1ly-padl%c3%b3-sz%c3%a1razs%c3%a1g-3355931/

2022.08.13.

Mentességi lehetőségek a 2023-as igénylési évre

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól. Szükség ez annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló szántóterületeket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre lehessen használni. A Közös Agrárpolitika szabályai megváltoznak a 2023-as támogatás igénylési évtől, így értelemszerűen ezen új szabályok alóli jövő évi átmeneti mentesülési lehetőségekkel meg kell ismerkednünk.

A derogáció, azaz az átmeneti mentesség a Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot egyes követelményeire („Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket”), valamint a „Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya” előírásokra vonatkozik, mivel ezek vannak közvetlen hatással a szántóterületek termelési célú használatára. A vetésforgó azáltal, hogy a talajpotenciál megőrzése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a vetésváltásra vonatkozóan, míg a másik előírás a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területek (tehát parlag) vagy tájképi elemek fenntartását, létesítését kívánja meg.

Fontos, hogy növényegészségügyi és talajvédelmi szempontból egy követelmény betartása alól nincs mentesség a vetésváltás tekintetében, azaz a burgonya, a napraforgó, a repce, a szója, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges. E növényfajok megkülönböztetett kezelését biológiájuk és tipikus károsítóik teszik szükségessé.

A másik átmeneti mentességgel érintett előírás a nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölése és fenntartása 2023-ban. Ezen új követelmény nagyon hasonlít a jelenlegi zöldítés keretében működő ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölés gyakorlatához. Magyarország stratégiai tervében az uniós szabályok alapján az szerepel, hogy:

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 %-ának megfelelő nem termelési célú területet vagy tájképi elemet kell kijelölni, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is,

 vagy

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7 %-ának megfelelő, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó területet kell kijelölni, amelynek 3 %-a kötelezően parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen. A tagállamoknak az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében 0,3-as súlyozási tényezőt kell alkalmazniuk.

A derogáció szerint – hasonlóan az idei évi zöldítési derogációhoz – ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírás teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog olyan szántóföldi növénykultúrát, ami az élelmezésbiztonsághoz hozzájárul. Előrejelzések szerint e tervezett parlagon egyedül a kukorica és szójabab termesztése nem lehetséges.

Az élelmiszer célú szántóföldi növénykultúrák listája, mely növénykultúrákat a szóban forgó parlagon hagyott területeken vetni lehet, itt található.

A részletszabályok tisztázását követően további tájékoztatásra számíthatnak a gazdálkodók, ezért kérjük, kövessék figyelemmel erre vonatkozó tájékoztatásunkat.

Forrás: AM

NAK/ Sztahura Erzsébet, AM

https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kornyezetgazdalkodas/104780-mentessegi-lehetosegek-a-2023-as-tamogatas-igenylesi-evre-vetesvaltas-es-parlag

2022.08.10.

Kárpát-medencei Búzaösszeöntés Ünnepe

Idén Kendereskert, Hajdúnánás adott otthont a Magyarok Kenyere program egyik kiemelt központi rendezvényének, a Kárpát-medencei Búzaösszeöntés Ünnepének. A rendezvényen mind a 19 magyarországi megye, a határon túli térségek és a diaszpórában élő magyarok is képviseltették magukat, szimbolikusan összeöntve a Magyarok Kenyere programban felajánlott gabonát.

Az ünnepségre az új kenyér további összetevői is nemzeti összefogással érkeztek meg: idén a kovász Felvidékről, a só az erdélyi Parajdról, a víz pedig Kárpátaljáról, a Fekete-Tisza forrásától érkezett.
„Bajban ismerszik meg a barát, mi pedig nem csak barátok, hanem a nemzet nagy családjának tagjai, testvérek vagyunk” – fogalmazott Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke.

2022.05.05.

Már több mint 11 ezer hektáron vették igénybe a rendkívüli öntözést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezése nyomán hirdette ki a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. Így azóta már vízjogi engedély hiányában is van lehetőség a rendkívüli öntözési célú vízhasználatra, mely egy egyszerűsített bejelentés alapján azonnal megkezdhető. Emellett vízkészlet-járulékot sem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek. A lehetőséggel idén eddig közel ezer termelő élt, több mint 11 ezer hektár területen. A vízügyi ágazat fokozott készültségben, minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy vízpótlással mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai.

A hidrometeorológiai viszonyok alapján idén is – a NAK kezdeményezését követően – kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban – a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélküli – rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Az általános szabályozás bevezetését ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta, 2019-ben.

A rendkívüli szárazságra tekintettel 2022. július 20-án – a vízhiány elleni védekezési készültség keretében – megkezdte működését a vízügyi ágazat Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT), az Országos Vízügyi Főigazgatóság keretében. A szerv működését a NAK megyei szervezetei is segítik. Szinte valamennyi vízügyi igazgatóságnál készültség van, a vízhiányt kezelő körzetek több mint felében pedig a legmagasabb fokú van érvényben. Az Alföldön az öntöző- és kettősműködésű csatornák teljes kapacitással üzemelnek, azonban eddig soha nem tapasztalt nagyságrendben érkeznek rendkívüli öntözési kérelmek. Eddig több mint 11 ezer hektárra vonatkozóan mintegy ezer termelő jelentett be rendkívüli öntözési igényt. A megnövekedett vízigények kielégítéséhez országos összehangolásra van szükség, amelyet öntözési menetrend kialakításával valósítanak meg, a vízszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodók bevonásával. Az elmúlt időszak csapadékmentes időjárása és a vízkészletek folyamatos csökkenése következtében a vízigények olyan mértékben megnövekedtek, hogy azok kielégítését csak több vízügyi igazgatóság összehangolt működése mellett, térségi vízátvezetésekkel, adott esetben szivattyús vízpótlással lehet megoldani. Tekintettel arra, hogy a vízhiány miatt a vízjogi vagy rendkívüli engedéllyel rendelkező vízigények is már csak ütemezett időrenddel elégíthetők ki, a vízügyi igazgatóságok ellenőrzik mind a legális, mind az illegális vízkivételeket.

Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntözőcsövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil és a csévélődobos öntözőberendezések, öntözőkonzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz írásban kell bejelenteni, ahhoz a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt. A vízhiány és az aszály közötti különbséget bemutató tájékoztató itt érhető el.

Forrás: https://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/104756-mar-tobb-mint-11-ezer-hektaron-vettek-igenybe-a-rendkivuli-ontozest-amelyre-a-nak-es-a-magosz-javaslata-alapjan-nyilt-lehetoseg

2022.07.30.