Üzembe helyezte az országos jégkármérséklő rendszert 2021. április 15-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

 A NAK által kiépített rendszer 2018-ban kezdte meg a működését, az idei az üzemelésének a negyedik éve. A rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium, amely emellett adatszolgáltatással támogatja az elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést az érintett társszervezetekkel.

A jégkármérséklő rendszer 2021. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2021. szeptember 30-ig tart. A NAK bízik abban, hogy az idei esztendőre végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a magyar gazdálkodók és a teljes lakosság várhatóan még kevesebb jégesőt fog érzékelni. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84% volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47%.

A koronavírus-járvány terjedésének akadályozása érdekében a NAK idén is egyedi munkavégzési folyamatokat vezetett be már a rendszer előkészületi munkái során is: a regionális telephelyeken és a generátorpontokon is szigorú, az emberi kontaktusok minimalizálását, illetve a fertőtlenítőszerek, a szájmaszkok és a gumikesztyűk használatát, a napi többszöri fertőtlenítést előíró szabályok szerint végezhető a munka. A bevezetett rendet a rendszer működése alatt is betartják a generátorkezelők és a telephelyi dolgozók.

A februárban kezdődött felkészítés alatt megtörtént a még tavaly behordott eszközök tisztítása, karbantartása, a kopó és forgó alkatrészek cseréje, a szükséges bevizsgálások, ellenőrzések, valamint az informatikai rendszer továbbfejlesztése. A védekezési időszakhoz rendelkezésre áll elegendő mennyiségű ezüst-jodid hajtóanyag, amelyből a kezdéshez szükséges tételeket ki is szállították a kezelőkhöz, együtt a manuális generátorokkal. Ugyancsak sikerült betölteni az üres generátorkezelői álláshelyeket is.

A generátorkezelők körében tavaly második alkalommal meghirdetetett generátorkezelői verseny kedvező fogadtatásra talált, ezért a NAK 2021-ban is meghirdette ezt, és a riasztási időszak lezárultával a legjobb kezelő 80 000 forint jutalomban, a megyei legjobbak 30 000 forintban részesülnek. A generátorok kezelése meglehetősen nagy felelősség, a jégkárok elleni védelmét csak a kezelőkkel együtt lehet véghez vinni, odaadó munkájukat kívánja elismerni ezzel a gesztussal a kamara.

A jégkármérséklő-rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő OMSZ-nek is. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, amely ezeket minden hónapban elküldi az OMSZ számára. A meteorológiai szolgálat nagyteljesítményű szuperszámítógépének köszönhető pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak. Mindemellett a szolgálat meteorológiai alapadatokat és riportokat is biztosít a NAK számára. Az idei védekezési szezonban a NAK az időjárási helyzettől függően utólagos szöveges elemzéseket készít 2-3 hetente a zivataros napokról, továbbá heti statisztikát állít össze, amelyek online felületen is elérhetők. Ezek a részletes elemzések nagy segítséget nyújthatnak a gazdák számára: megállapítható, hogy melyik nap pontosan hol és mikor okozott az időjárás nagyobb károkat a mezőgazdaságban, így könnyebb lehet beazonosítani a biztosítók számára az esetlegesen keletkezett károkat.

További információk: www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger

Forrás: https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/103280-elkezdodott-a-jegkarmerseklo-rendszer-vedekezesi-idoszaka-2

2021.04.18.

A NAK beszámol a Közös Agrárpolitika jövőjéről, a Vidékfejlesztési Program keretében 2021-22-ben megnyíló pályázati lehetőségekről, illetve szakértők válaszolnak az előadások alatt írásban feltett kérdésekre.

A járványhelyzet miatt a rendezvény online formában kerül megtartásra, az azon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrációhoz kattintson erre a linkre: https://miniapp.nak.hu/nak-regisztracio/vp-online-forumok/

A rendezvényhez 16:30-17:00 között szíveskedjen online csatlakozni.

Program:

17.00 – 17.05        Köszöntő

Varga Imre (elnök, NAK Fejér Megyei Szervezete)

17.05 – 17.20        A Közös Agrárpolitika jövője

Győrffy Balázs (elnök, NAK)

17.20 – 17.35        Vidékfejlesztési helyzetkép, mi vár ránk az átmeneti időszakban

Viski József (vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium)

17.35 – 18.30        Kérdések – válaszok

2021.04.18.

Tetemes források jutnak fejlesztésre az uniós közös agrárpolitika (KAP) 2021–2022-es átmeneti időszakában, és az ősszel meghirdetett, ötszörösen túligényelt vidékfejlesztési pályázatoknál is forrásemelés várható.

Az is elérhető, hogy meghatározó szerepe legyen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésében, az exportpiacok bővítésében, a munkahelyteremtésben, valamint a helyi gazdaságfejlesztésben – mondta Erdős Norbert, az Agrárminisztérium államtitkára.

Március végéig a vidékfejlesztési program (VP) keretében az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázaton összesen 142 induló részesült pozitív elbírálásban 69 milliárd forint értékben, és további 200 milliárd körüli összegre születhet még támogatói döntés.

Az ősszel kiírt, összesen 85,5 milliárd forint keretű VP-pályázati csomagra – amelyben az állattenyésztési és a kertészeti pályázatokat hirdették meg – a legmagasabb összegekkel beérkezett igények megközelítik a 435 milliárdot, ezért az irányító hatóság a pályázati keretek növelését tervezi – hangzott el az Agrárközgazdasági Intézet által tartott workshopon.

Papp Zsolt György, az agrártárca helyettes államtitkára elmondta, hogy a KAP átmeneti – vagyis az idei és a jövő évi – intézkedéseinek egyike lesz a kisebb állattartó telepek megújítása, erre 30 milliárd forintot különítettek el.

Ez a kiírás ebben a hónapban jelenik meg, a tojótyúkat tartó telepek támogatására is pályázatot írnak ki, amely várhatóan a jövő hónapban indul.

Az átmeneti időszakban a kertészeti ültetvények fejlesztésére egy 15 milliárd forintos pályázatot hirdetnek, a tervek szerint szintén még áprilisban. A kertészeti üzemek megújítására célzott, várhatóan júniusban megjelenő 50 milliárdos pályázattal az építéssel nem járó kertészeti eszközök beszerzése támogatható majd, maximum 25 millió forinttal.

Májusban számíthatnak a pályázat megjelenésére azok, akik a terménytárolók, -szárítók és -tisztítók fejlesztését tervezik. Az 50 milliárd forintos kerettel tervezett pályázat enyhíti a korábbi felhívás korlátait – mondta a helyettes államtitkár.

Szintén májusban hirdetik meg a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatását százmilliárd forintos keretösszeggel.

Júniusban pedig a nagy élelmiszeripari üzemek számára is elérhetővé teszik a komplex fejlesztéseket lehetővé tevő pályázatot 200 milliárd forintos keretösszeggel, egy pályázóra várhatóan 5 milliárdos támogatási maximummal.

A különböző programok – mint például az agrár-környezetgazdálkodási vagy az ökológiai gazdálkodási – éves kötelezettségvállalásának mértéke is meghaladja a százmilliárd forintot, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére pedig az átmeneti időszakban további 50 milliárd forrásemelés várható.

Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/jelentos-fejlesztesi-forrasok-a-magyar-mezogazdasagnak-3684589/

2021.04.15.

A családi gazdaságokról szóló, 2021. január 1-jén hatályba lépett törvény kedvezményes adózási szabályokat állapít meg az őstermelők számára. A kedvezményes adózási értékhatárok a mindenkori minimálbér alapján kerülnek megállapításra.  

A minimálbér összege 2021. február 1-jén emelésre került, mely eredményeképpen a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi minimálbér 161.000 forintról 167.400 forintra nőtt. Az őstermelők vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a kedvezményes adózás határértékeket a magasabb minimálbérrel számolva lehet megállapítani. 

Ezek alapján az őstermelők esetében a következő határértékekkel lehet számolni: 

• Legkisebb őstermelők az éves minimálbér feléig, azaz évi 1.004.400 forint bevételig adómentességet élvezhetnek (ez a 2021 január elsejei minimálbérrel számolt összeghez képest majdnem 40.000 forinttal magasabb érték). 
• Átalányadózó őstermelők esetében is megemelkedik a bevételi értékhatár. Mivel a minimálbér tízszereséig választható az átalányadózás, így 20.088.000 forint támogatások nélküli bevételig van lehetőség ezen adózási módszer alkalmazására. 

• Azon átalányadózó őstermelőket, akiknek a támogatások nélküli bevétele maximum a minimálbér ötszöröse, 2021-es magasabb minimálbérrel számolva tehát, maximum 10.044.000 forint, nem terheli SZJA fizetési kötelezettség. 

SZOCHO
Figyeljünk azonban, hogy nem minden kötelezettség meghatározásakor a megemelkedett minimálbér az mérvadó! 
Azoknak az őstermelőknek, akiknek a SZOCHO fizetést a minimálbér alapulvételével kell teljesíteniük, az év első napján érvényes (161.000 forint) minimálbér figyelembevétele szükséges a továbbiakban is. Ez bizonyos átalányadózást és tételes költségelszámolást alkalmazók esetében merülhet fel.  

TB
A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának megállapításakor továbbra is minden esetben a tárgyhó első napján hatályos minimálbért, garantált bérminimumot kell alapul venni. 

További információkat az alábbi linken találhatnak:
https://nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Megemelt_minimalber_e20210212.html?query=minim%C3%A1lb%C3%A9r

Forrás: http://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/103233-a-minimalber-emelesevel-nott-az-ostermelok-kedvezmenyes-adozasanak-ertekhatara

2021.04.09.

Az idei évtől lehetőség van az osztatlan közös területek rendezésére. Az a cél, hogy ideális méretű, gazdaságosan művelhető parcellák jöjjenek létre.

A kárpótlás hibái, a hiányos nyilvántartások és az öröklés miatt közel három millió embernek van valamekkora tulajdoni hányada, sokan ráadásul nemis tudnak róla. Több, mint 2 millió hektár van osztatlan közösben, ami 1 millióingatlant érint.

Három féle megoldás lehet az osztatlan közös rendezésre: kivásárlás,megosztás és kisajátítás. A kivásárlás kis parcellák esetén lehetséges és egytulajdonosé lesz a terület, míg a megosztásnál több tulajdonos lesz megegyezésszerint. A kisajátítás akkor lehetséges, ha legalább 100 tulajdonos van és kétéven keresztül meghiúsultak a birtokrendezési kezdeményezések. A spekuláció kizárt, azok vehetnek részt a birtokrendezésben, akik legalább 3éve tulajdonosok.

Nem kötelező megszüntetni az osztatlan közöst, ha atulajdonosok nem szeretnék. Bárki kezdeményezheti az eljárást és a többségakaratával lehet megváltoztatni a birtokviszonyokat.

Készítettünk egy jól érthető kiadványt, ami ismerteti, hogymelyik esetben pontosan milyen lehetőségeik vannak az érintetteknek. Ez akiadvány a weblapunkon keresztül is elérhető és ajánlom minden érdeklődőnek a figyelmébe.

Kiadvány: https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/103235-kiadvannyal-is-segiti-a-nak-az-osztatlan-kozos-tulajdonok-megszunteteset

2021.03.31.

Míg az uniós termelőkre szigorú szabályok vonatkoznak, Dél-Amerikából szinte bármit behozna az EU.

 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozottan kiáll a magyar illetve az európai gazdálkodók és fogyasztók mellett: elfogadhatatlannak tartja az Európai Unió és a dél-amerikai MERSOCUR-országok közötti kereskedelmi megállapodást. Fellépünk az ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlása, a gazdálkodók tönkretétele ellen!

A COPA–COGECA – az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek – több mint 23 millió gazdálkodót és 22 ezer szövetkezetet képviselő, meghatározó érdekképviseleti szerv. A testület február 18-19-i online elnökségi ülésén – melyen Győrffy Balázs, a NAK elnöke is részt vett – megerősítette, hogy határozottan felhívja a figyelmet az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás erős kockázataira. Az Európai Tanács portugál elnökének beiktatását követően újraindultak az EU és a Mercosur-országok (Mercosur: Dél–amerikai Közös Piac, tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai: Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közötti kereskedelmi megállapodás ratifikálására vonatkozó tárgyalások. A COPA-COGECA pedig kampányt indít, hogy megértesse: miért nem támogathatja az EU lakossága és gazdálkodói közössége a megállapodást annak jelenlegi formájában. A kampány egyszerűen, közérthetően és példákkal magyarázza el, hogy milyen félelmeket kelt a megállapodás.

A COPA-COGECA – az Európai Baromfi-feldolgozó és -kereskedők Szövetségével (AVEC) és az Európai Cukorrépa-termesztők Nemzetközi Szövetségével (CIBE) együtt – a közösségi médiában indított videós kampányt. Ebben is felhívják a figyelmet, hogy jelenlegi formájában elfogadhatatlan az EU-Mercosur megállapodás az uniós gazdálkodók számára, különösen, hogy közben meg kell feleljenek az Európai Zöld Megállapodás markáns célkitűzéseinek. A Mercosurral kötendő megállapodás mezőgazdasági fejezete számos hátránnyal jár, különösen az amúgy is érzékeny ágazatokban. Az európai gazdálkodók joggal félnek a már aláírt és még ratifikálandó szerződések hatásaitól, ezt megerősíti a mezőgazdasági termékeket érő kumulatív hatást bemutató bizottsági tanulmány is. A videóban hozott példa magáért beszél: a baromfiágazatban a Mercosur-országokból importált mennyiség megegyezik Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével.

A megállapodás tovább szélesíti a kettős mércét, az EU-s gazdálkodók kárára. A példaként kiragadott cukorrépa-ágazat kiválóan illusztrálja ezt. A megállapodás értelmében Európa olyan cukrot és etanolt importál, amely nem felel meg a gyártási szabványainak. A CIBE szerint Brazília 27 olyan gyom- és rovarirtót használ, melyeket Európában betiltottak. Míg az EU a „Farm to Fork” stratégia keretében ambiciózus célokról beszél, ez a kettős mérce teljesen érthetetlen, és azzal jár, hogy a termelés átkerül olyan országokba, ahol a gyártási szabványok meghatározására nincsen ráhatása Európának.

A NAK a COPA–COGECA szervezettel közösen felhívja az Európai Parlament figyelmét arra, hogy emelje fel a hangját ez ellen, védje a magyar, illetve az uniós gazdálkodók és a fogyasztók érdekeit!

Forrás: http://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/103103-nem-engedhetjuk-ismeretlen-eredetu-elelmiszerek-bearamlasat

2021.03.23.

A hazai közétkeztetési piac 500 milliárd forintnyi élelmiszer-alapanyagot használ fel évente.

Ebből csak 150 milliárd forintnyi a hazai termék, míg 350 milliárd forintnyi alapanyag külföldi beszállítóktól kerül megvásárlásra.

Növelni kell a magyar áruk arányát!

Forrás: MAGOSZ

2020.05.25.

TRIANON SZÁZÉVES ÉVFORDULÓJÁN ÚJRA ELMONDHATJUK: „EGY KENYÉREN VAGYUNK”!

Trianon százéves évfordulóján új elemmel is bővül a Program: a csíksomlyói Búzaszentelő Ünnepséget idén kivételesen a virtuális térben valósítjuk meg.
 

Tavaly közel 800 tonna búzát adományoztak gazdáink, amivel több tízezer gyermek ellátásához járulhattunk hozzá a NAK és a MAGOSZ szervezésében.

Jelképes lisztadományunk eljutott többek között az Egyesült Államok, Kanada, Venezuela, Írország, Ausztria magyar közösségeihez is. Continue reading →

A gazdák kezében lesz az irányítás – nyilatkozta a Magyar Időknek Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az idei tervekről elmondta: napirendre kerülhet a gazdaságok működési formáinak és adózási rendszerének átalakítása.

Igazságosabb lesz a földforgalmi szabályozás, köszönhetően a parlament által nemrég elfogadott jogszabálynak – jelentette ki a lapnak adott interjújában a NAK elnöke. Continue reading →