Az agrártermelés alapja a korszerű vízgazdálkodás

Hosszú ideig beszéltünk róla, ma min- dennapjaink része a klímaváltozás, amelyet igazoltak az idei tavaszi hóviharok is. Ma már természetesnek tűnik, hogy egyszerre van aszály és belvíz és esetenként árvízve- szély is. A termelés biztonságának alapját csak korszerű vízgazdálkodással tudjuk megteremteni. Jelenleg 5 millió hektár terü- letből 100 000 hektáron öntözünk. 6 km3 -rel több víz hagyja el az országot, mint ameny- nyi beérkezik, miközben a felszín alatti víz- készlet mennyisége csökken.

Az öntöző csatornarendszerek, műtár- gyak karbantartása, felújítása vontatottan halad. Sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy megte- remtsük a biztonságos termelés alapjait. Új tározók létesítése, a régiek felújí- tása, funkcióváltása, a mederben történő vízvisszatartás hozzájárulhat a fel- színi vizek öntözési célú felhasználásához és egyben a felszín alatti vizek mennyiségének növeléséhez is.

A gazdák számára egyértelmű, hogy az EU-előírásokat be kell tartani, azonban az öntözővíz felhasználásának engedélyezési eljárása (túlzott bürokrácia, túlzott költségek) és a magas vízdíjak akadályozzák a korszerű öntözési rendszerek létesítését. Meg kell oldani a múlt században fúrt kutak fennmaradását, a legegyszerűbb eljárás keretében, és használatát mindad- dig, amíg az öntözéshez felszíni vizek nem állnak rendelkezésre.

A vízgazdálkodási művek üzemeltetésének országosan egységes rendsze- rét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kidolgozott javaslat alapján indokolt megvalósítani oly módon, hogy függetlenül attól, hogy ki a csator- na tulajdonosa, közérdekből, a hasznosítást és működtetést az állam kell garantálja. A vízkészletjárulék megállapítása az osztrák, lengyel vagy német példák alapján a legalacsonyabb szinten kerüljön meghatározásra.

A fogyasztók és a feldolgozóipar számára is homogén, azonos minőségű, megfelelő mennyiségben szállított alapanyag előállítói válhatnak a piac sikeres szereplőivé. A rendelkezésre álló erőforrásainkat legfeljebb 50 %-ban tudjuk kihasználni. Belátható időn belül a szükséges fejlesztések megvalósí- tásával az agrárkibocsátás éves szinten 30 %-kal, mintegy 800 milliárd forint- tal növelhető. A GMO-mentes állatitermék-előállítás alapja a fehérjenövé- nyek, elsősorban a szójatermesztés lehetőségének megteremtése. Magyaror- szágon a szója termesztése biztonsággal csak öntözött körülmények között valósítható meg.

A minőségi zöldség-, gyümölcstermesztés, versenyképes növénytermesz- tés, a sikeres fehérjeprogram csak korszerű vízgazdálkodással biztosítható.

Jakab István,
a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek
Szövetségének elnöke

Forrás: naklap

2017.05.30.