Fejér Megyei Gazdakörök Szövetsége

MAGOSZ tisztújítás

Tisztújító közgyűlést tartott ma a MAGOSZ, ahol a küldöttek megerősítették tisztségében Jakab István elnök urat. Gratulálok az újraválasztásához, a gazdák érdekében végzett további munkájához jó egészséget kívánok!

2022.09.19.

Folytatódik a földértékesítési program

A 2020. évben megkezdett földértékesítési program mintegy folytatásaként összesen több ezer darab, 10 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) szeptember elején. Az érintett területekre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve bárki tehet vételi ajánlatot.

A szerdán induló földértékesítési programban mintegy 6625 hektárnyi területet kínálnak eladásra nyilvánosan, melyekre 30 napig lehet vételi ajánlatot tenni. Az agrártárca számára továbbra is fontos célkitűzés az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása, amivel a magyar birtokpolitika több mint harminc éves adósságát kívánja orvosolni. Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel a kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő ingatlanok értékesítése is cél.

A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, aki a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel. Az értékesítés elektronikus úton zajlik. A hirdetményben közzétételre kerül a földrészletek minimális vételára, melynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető. Egy hektáros mérethatárig a földművesnek nem minősülő személyek is vásárolhatnak földet, és ilyen esetben az ingatlanok értékbecslésének költségét is az állam állja. Egy és tíz hektár közötti méretű földre, illetve tulajdoni hányadra pedig minden földműves ajánlatot tehet az NFK honlapján található Elektronikus Pályázati Rendszert használva, az ügyfélkapus azonosítást követően.

A koronavírus-járvány és az orosz ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. Az agráriumot érő kihívások ellenére magyar gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira. Az agrártárca éppen ezért minden lehetséges eszközzel támogatja a termelők tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása.

Az értékesítésre kerülő földek listája a http://www.nfk.gov.hu oldalon elérhető 2022. szeptember 7-től, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható ingatlanok adatai.

Forrás: AM

Forrás: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/104896-folytatodik-a-foldertekesitesi-program

2022.09.14.

Az aszálykár bejelentése és a kárelőleg igénylése – 2022

A 2022-es termelési év során rendkívüli károkért tehető felelőssé az ország egész területét sújtó aszály. Az Aszály veszélyhelyzet kapcsán a mezőgazdasági termelők érdekében új rendelet került elfogadásra, mely a kártérítések kifizetését, valamint a Biztosítók kárrendezését hivatott gyorsítani.

A Kormányrendelet alapján a Biztosító társaságoknak az aszálykár bejelentését követő 14 napon belül kárelőleg megfizetési kötelezettsége van az Ügyfél részére.

Mi a kárelőleg?

A növénybiztosítási szerződés alapján előre meghatározott kártérítés legalább 50%-a.

Ki jogosult a kárelőlegre?

Az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki rendelkezik aszálykárra kiterjedő növénybiztosítással. Valamint legkésőbb 2022. október 31-ig benyújtott kárbejelentéssel nyilatkozik arról, hogy kukorica vagy napraforgó területei üzemi szinten, növénykultúránként legalább 80%-os kárt szenvedtek el a csapadékhiány következtében. A kárbejelentés benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztő.  A kárelőleg igényléséhez a Biztosítók honlapján található formanyomtatvány használható.

Mikor zárul le a kárrendezési folyamat?

A kárelőleg megfizetését követően a Biztosító a kár végleges mértékének felmérését tovább vizsgálja. A fennálló különbözettel kapcsolatban a Biztosító és az Ügyfél egymás között kell elszámoljanak, amint a végleges összeg meghatározásra kerül.

Az előleg igényléséhez hogyan és hova szükséges a kárbejelentést benyújtani?

Az ügyintézés gyors és precíz lefolytatásához a rendelet szerint meghatározott dokumentumokat kell (Aszálykár-bejelentő lap, 2022-es egységes kérelem) kell benyújtani a Biztosító részére elektronikus úton. Az adatok pontos megadása és a kár mértékének körültekintő, üzemi szinten, növénykultúránként történő megítélése rendkívül fontos a megfelelő ügyintézéshez.

A pontos részletszabályok a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény aszály-veszélyhelyzetben alkalmazandó eltérő szabályainak bevezetésről szóló a Kormány 291/2022. (VIII. 8.) Korm. rendelete tartalmazza.

NAK

Forrás: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/104789-az-aszalykar-bejelentese-es-a-kareloleg-igenylese-2022
Borítókép forrás: https://pixabay.com/hu/photos/f%c3%b6ld-asz%c3%a1ly-padl%c3%b3-sz%c3%a1razs%c3%a1g-3355931/

2022.08.13.

Mentességi lehetőségek a 2023-as igénylési évre

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól. Szükség ez annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló szántóterületeket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre lehessen használni. A Közös Agrárpolitika szabályai megváltoznak a 2023-as támogatás igénylési évtől, így értelemszerűen ezen új szabályok alóli jövő évi átmeneti mentesülési lehetőségekkel meg kell ismerkednünk.

A derogáció, azaz az átmeneti mentesség a Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot egyes követelményeire („Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket”), valamint a „Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya” előírásokra vonatkozik, mivel ezek vannak közvetlen hatással a szántóterületek termelési célú használatára. A vetésforgó azáltal, hogy a talajpotenciál megőrzése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a vetésváltásra vonatkozóan, míg a másik előírás a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területek (tehát parlag) vagy tájképi elemek fenntartását, létesítését kívánja meg.

Fontos, hogy növényegészségügyi és talajvédelmi szempontból egy követelmény betartása alól nincs mentesség a vetésváltás tekintetében, azaz a burgonya, a napraforgó, a repce, a szója, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges. E növényfajok megkülönböztetett kezelését biológiájuk és tipikus károsítóik teszik szükségessé.

A másik átmeneti mentességgel érintett előírás a nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölése és fenntartása 2023-ban. Ezen új követelmény nagyon hasonlít a jelenlegi zöldítés keretében működő ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölés gyakorlatához. Magyarország stratégiai tervében az uniós szabályok alapján az szerepel, hogy:

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 %-ának megfelelő nem termelési célú területet vagy tájképi elemet kell kijelölni, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is,

 vagy

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7 %-ának megfelelő, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó területet kell kijelölni, amelynek 3 %-a kötelezően parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen. A tagállamoknak az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében 0,3-as súlyozási tényezőt kell alkalmazniuk.

A derogáció szerint – hasonlóan az idei évi zöldítési derogációhoz – ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírás teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog olyan szántóföldi növénykultúrát, ami az élelmezésbiztonsághoz hozzájárul. Előrejelzések szerint e tervezett parlagon egyedül a kukorica és szójabab termesztése nem lehetséges.

Az élelmiszer célú szántóföldi növénykultúrák listája, mely növénykultúrákat a szóban forgó parlagon hagyott területeken vetni lehet, itt található.

A részletszabályok tisztázását követően további tájékoztatásra számíthatnak a gazdálkodók, ezért kérjük, kövessék figyelemmel erre vonatkozó tájékoztatásunkat.

Forrás: AM

NAK/ Sztahura Erzsébet, AM

https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kornyezetgazdalkodas/104780-mentessegi-lehetosegek-a-2023-as-tamogatas-igenylesi-evre-vetesvaltas-es-parlag

2022.08.10.

Kárpát-medencei Búzaösszeöntés Ünnepe

Idén Kendereskert, Hajdúnánás adott otthont a Magyarok Kenyere program egyik kiemelt központi rendezvényének, a Kárpát-medencei Búzaösszeöntés Ünnepének. A rendezvényen mind a 19 magyarországi megye, a határon túli térségek és a diaszpórában élő magyarok is képviseltették magukat, szimbolikusan összeöntve a Magyarok Kenyere programban felajánlott gabonát.

Az ünnepségre az új kenyér további összetevői is nemzeti összefogással érkeztek meg: idén a kovász Felvidékről, a só az erdélyi Parajdról, a víz pedig Kárpátaljáról, a Fekete-Tisza forrásától érkezett.
“Bajban ismerszik meg a barát, mi pedig nem csak barátok, hanem a nemzet nagy családjának tagjai, testvérek vagyunk” – fogalmazott Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke.

2022.05.05.

Már több mint 11 ezer hektáron vették igénybe a rendkívüli öntözést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezése nyomán hirdette ki a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. Így azóta már vízjogi engedély hiányában is van lehetőség a rendkívüli öntözési célú vízhasználatra, mely egy egyszerűsített bejelentés alapján azonnal megkezdhető. Emellett vízkészlet-járulékot sem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek. A lehetőséggel idén eddig közel ezer termelő élt, több mint 11 ezer hektár területen. A vízügyi ágazat fokozott készültségben, minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy vízpótlással mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai.

A hidrometeorológiai viszonyok alapján idén is – a NAK kezdeményezését követően – kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban – a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélküli – rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Az általános szabályozás bevezetését ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta, 2019-ben.

A rendkívüli szárazságra tekintettel 2022. július 20-án – a vízhiány elleni védekezési készültség keretében – megkezdte működését a vízügyi ágazat Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT), az Országos Vízügyi Főigazgatóság keretében. A szerv működését a NAK megyei szervezetei is segítik. Szinte valamennyi vízügyi igazgatóságnál készültség van, a vízhiányt kezelő körzetek több mint felében pedig a legmagasabb fokú van érvényben. Az Alföldön az öntöző- és kettősműködésű csatornák teljes kapacitással üzemelnek, azonban eddig soha nem tapasztalt nagyságrendben érkeznek rendkívüli öntözési kérelmek. Eddig több mint 11 ezer hektárra vonatkozóan mintegy ezer termelő jelentett be rendkívüli öntözési igényt. A megnövekedett vízigények kielégítéséhez országos összehangolásra van szükség, amelyet öntözési menetrend kialakításával valósítanak meg, a vízszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodók bevonásával. Az elmúlt időszak csapadékmentes időjárása és a vízkészletek folyamatos csökkenése következtében a vízigények olyan mértékben megnövekedtek, hogy azok kielégítését csak több vízügyi igazgatóság összehangolt működése mellett, térségi vízátvezetésekkel, adott esetben szivattyús vízpótlással lehet megoldani. Tekintettel arra, hogy a vízhiány miatt a vízjogi vagy rendkívüli engedéllyel rendelkező vízigények is már csak ütemezett időrenddel elégíthetők ki, a vízügyi igazgatóságok ellenőrzik mind a legális, mind az illegális vízkivételeket.

Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntözőcsövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil és a csévélődobos öntözőberendezések, öntözőkonzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz írásban kell bejelenteni, ahhoz a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt. A vízhiány és az aszály közötti különbséget bemutató tájékoztató itt érhető el.

Forrás: https://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/104756-mar-tobb-mint-11-ezer-hektaron-vettek-igenybe-a-rendkivuli-ontozest-amelyre-a-nak-es-a-magosz-javaslata-alapjan-nyilt-lehetoseg

2022.07.30.

Fejér megyei búzaösszenöntés Lajoskomáromban

A gyűjtőpontokról, valamint az erdélyi testvértelepülésről, Zselykről származó búza Kitzberger István hidegvérű kancafogatán érkezett az Akácligetbe. A Fejér megyei búzagyűjtő napot és aratófesztivált Lajoskomáromban rendezték, a búzára áldást mondott Decmann Tibor evangélikus lelkész és Lindmayer Miklós katolikus káplán.

Amint megtudtuk: a gyűjtés augusztus 26-áig tart, a szervezők négy gyűjtőponton – Aranybulla Mezőgazdasági Zrt. (Székesfehérvár), Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt., Lajoskomáromi Győzelem Mezőgazdasági Kft. és Baki-Trans Kft. (Besnyő) – várják a gazdák által felajánlott búzát, illetve a pénzadományokat. A búza egyik részét liszt, másik részét kenyér formájában osztják majd szét a rászoruló honfitársainkat segítő szervezeteknek, intézményeknek szerte a Kárpát-medencében.

– A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program erős alapokon nyugszik, lehet világjárvány, háború vagy természeti csapás, közösen végig visszük missziónkat, és segítünk egymáson – hangsúlyozta Varga Imre István, az agrárkamara megyei elnöke.

A Fejér megyei búzagyűjtő napot és aratófesztivált Lajoskomáromban rendezték szombaton délután az Akácliget árnyas fái ölelésében. Az eseményen köszöntőt mondott Varga Imre István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei szervezetének elnöke, Kiss Norbert Ivó, a Fejér Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke és Horváth Vivien, a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program projektvezetője.

– Fejér megye az idén is mindent megtesz, hogy hozzájáruljon a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program sikeréhez – fogalmazta meg egyebek között Varga Imre István. – Tudom, nehéz évünk van. Az évtizedek óta nem tapasztalt aszály miatt a július elején számított adatok szerint másfélmillió tonna búzával lesz idén kevesebb. De mi ilyen helyzetben is itt vagyunk, és összefogunk, mert ilyenkor ezt kell tennünk.

– A program az évek során az egyik legszélesebb társadalmi bázison nyugvó jótékonysági kezdeményezéssé vált a Kárpát-medencében. Üzenete futótűzként terjedt el a világban élő magyarok körében. Létrejötte óta a nemzeti összetartozás érzésének erősítése és karitatív jellege mellett hagyományaink megőrzéséért is felel – tette hozzá.

A megyei elnök köszönetet mondott a gazdálkodók felajánlásaiért, külön is kiemelte, hogy Szigli Zoltán Gyula, a Bakonyalja Gazdakör elnöke, a gazdakör, valamint cége egyaránt 1–1 tonna búzát ajánlott fel.

Horváth Vivien projektvezetője hangsúlyozta: – A 2011-ben útjára indult program mára a legszélesebb tömegeket megmozgató karitatív tevékenységgé nőtte ki magát. Egyik lényege, hogy családon, közösségen és nemzeten belül mindenki ereje és képességei szerint hozzáteszi a magáét, és támogatja egymást a közös boldogulásért. Nemcsak segélyt kínál az embereknek, hanem a vetőmag adományok révén esélyt is ad.

A színpadi műsorban szavalattal közreműködött Gábor-Hartmann Gabriella és Zámbó Vanessza, aratóének-csokorral Lindemann Mónika és Horváth Erzsébet. Az Alba Regia Táncegyüttes senior csoportja kalotaszegi, szatmári, alapi, bagi és dél-alföldi táncokkal örvendeztette meg a nagyérdeműt. Vendéglátással a Lajoskomáromi Gazdakör szolgált, a programot helyitermék-bemutató és kézműves foglalkozás egészítette ki.

Forrás: https://www.feol.hu/helyi-gazdasag/2022/07/a-fejer-megyei-gazdak-buzajat-lajoskomaromban-az-akacligetben-ontottek-ossze

2022.07.23.

Kivételes alkalmazkodási támogatás baromfi- és kocatartók részére

Megjelent az agrárminiszter 18/2022. (VII. 13.) AM rendelete a baromfi- és kocaállomány után igénybe vehető kivételes alkalmazkodási támogatás részletes feltételeiről, melynek célja, hogy a baromfi- és sertéságazatot jelenleg sújtó, kivételesen magas mértékű termelési költségek részbeni ellentételezésével hozzájáruljon a termelési feltételek biztosításához és ezen keresztül az élelmiszerbiztonság folyamatos fenntartásához és a piaci egyensúlyhiányok kezeléséhez. A támogatás a mezőgazdasági ágazatok termelőinek nyújtott kivételes alkalmazkodási támogatásról szóló, 2022. március 23-i (EU) 2022/467 európai bizottsági rendelet alapján nyújtott egyszeri, vissza nem térítendő támogatás.

A támogatási kérelmet a baromfi- és/vagy kocatartók 2022. július 16. és 25. között elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül tudják benyújtani a Magyar Államkincstárhoz

A Kincstár – a támogatási kérelmekről történő döntést követően – a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén legkésőbb 2022. szeptember 30-áig intézkedik a támogatás összegének a kérelmező ügyfél-nyilvántartási rendszerbe bejelentett fizetési számlájára történő folyósításáról.

A jogszabály az alábbi linken is elérhető:

Magyar Közlöny 2022. évi 115. szám

NAK/ Dúl Udó

Forrás: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/104713-kiveteles-alkalmazkodasi-tamogatas-baromfi-es-kocatartok-reszere

2022.07.24.

Magyarok Kenyere adományozási felhívás

A Magyar Örökség Díjas „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem” program szervezését, összefogását – az elmúlt éveknek megfelelően – a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ végzi.

2020-ban és 2021-ben a koronavírus járvány okozta nehézségek ellenére is rekordot döntött a gazdák által adományozott búza mennyisége. Ennyien még nem álltak a program mellé, a határon túli adakozó gazdák száma kimagasló volt. A tizenkét éve tartó program 2022-ben is bizonyítja létjogosultságát, bizonyítva, hogy a magyar gazdatársadalom meghatározó jótékonysági programja legyen.

A program sikerességét mutatja, hogy 2021-ben több mint nyolcezer kárpát-medencei magyar gazda ajánlott fel, mintegy 110 tonna terményadományt, a pénzadományok pedig a korábbi többszörösére emelkedtek.

A program 600 kedvezményezett szervezeten és intézményen keresztül mintegy százezer nehéz sorsú honfitársunkon segít évről évre, ezért arra buzdítok mindenkit, hogy most ebben a nehéz háborús helyzetben is mutassuk meg, hogy „egy kenyéren vagyunk” és tegyük továbbra is a dolgunkat szorgalommal, összefogással a mindennapi kenyérért, nemzetünk jövőjéért! Adakozzunk, adományozzunk 2022-ben is!

Fejér megyében 2021-ben 182 megyei gazdálkodó által adományozott 24.930 kg búzából az Aranka Malom 18.480 kg lisztet őrölt, ebből osztottunk szét 14 megyei intézmény között 12.320 kg lisztet. 6.160 kilogrammal pedig a Kárpátaljai rászorulókat támogattuk.

Kedvezményezettek:
· Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
· Alcsútdoboz Községért Közalapítvány
· Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Közép-Dunántúli Régió
· Magyar Vöröskereszt Fejér megyei Szervezete
· Pázmándi Óvoda Gyermekeiért Alapítvány
· Sárrét Kistáj Önkormányzati Társulás
· Alap Községért Egyesület
· Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér megyei Kirendeltsége
· Baracska Község Önkormányzata
· Csabdi Sportegyesület
· Etyeki Jótündérek Egyesület
· Édes Pihenő Idősek Otthona Nonprofit Közhasznú Kft.
· Pákozdi Nagyközség Önkormányzata
· Zichyújfalui Községi Polgárőr Egyesület

Gyűjtőpont helyszínek 2022- június 30-tól 2022. augusztus 20-ig

Aranybulla Mezőgazdasági Zrt.
8000 Székesfehérvár, Fehérvári u. 44.
Stéger András 30/6501780 info@aranybullazrt.hu
Telefonon történő egyeztetés alapján

Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt.
8083 Csákvár Berényi u. 2072/14 hrsz.
Halmi Gáborné 20/4998849 termeny@csakvarizrt.hu
Telefonon történő egyeztetés alapján

Lajoskomáromi Győzelem Mezőgazdasági Kft.
8136 Lajoskomárom, Ozorai u. 5.
Sándor Szabolcs 20/6696363 gyozelemmagtar@gmail.com
Telefonon történő egyeztetés alapján

Baki-Trans Kft.
2456 Besnyő hrsz 033/56
Rákász László 30/5977712 info@bakitrans.hu
Telefonon történő egyeztetés alapján
Pénzadományokkal is támogathatják programunkat:
Az igazolás kiállítása érdekében adományozási szándékát kérjük jelezni a fejer@nak.hu e-mail címen

Magyarok Kenyere Alapítvány
nyilvántartási szám: 02-01-0001791
székhely: 7728 Somberek Arany János u. 4.
adószám: 18624463-1-02
bankszámlaszám: MKB Bank Nyrt. 1030002-10623342-49020015
közleményben kérjük feltüntetni: Magyarok Kenyere

Tisztelettel kérjük, hogy adományával Ön is járuljon hozzá a rászorulók megsegítéséhez!

2022.07.11.

NAK országos alakuló küldöttgyűlés

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2022. július 7-én tartotta országos alakuló küldöttgyűlését, ahol megválasztották az országos tisztségviselőket. Az eseményt megtisztelte jelentlétével Orbán Viktor miniszterelnök. A küldöttek megerősítették pozíciójában az eddigi elnököt, Győrffy Balázst. A korábbi alelnökök mellé új, környezeti fenntarthatóságért felelős alelnököt is választottak, illetve döntöttek a kamarai osztályok elnökeiről, az etikai és az ellenőrző bizottság tagjairól, valamint a választottbírák személyéről.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tisztújításának utolsó állomásaként 2022. július 7-én, Budapesten megrendezték az országos alakuló küldöttgyűlést.

Az országos küldöttek egyhangúlag megerősítették pozíciójában Győrffy Balázs elnököt, ahogy az eddigi alelnököket is, így továbbra is Süle Katalin tölti be az általános agrárgazdasági ügyekért, Zászlós Tibor a mezőgazdaságért, Éder Tamás az élelmiszeriparért és Luzsi József a vidékfejlesztésért felelős alelnöki posztot. Szólláth Tibor személyében a Kamara vezetése egy új, környezeti fenntarthatóságért felelős alelnökkel erősödött, ugyanis a klímaváltozás, a környezeti változások a probléma kiemelt kezelését indokolják, különös tekintettel az érintett zöld szervezetekkel folytatott vitára.

Az alakuló küldöttgyűlésen megválasztották a kamarai osztályok elnökeit. Folytatja a munkát Petőházi Tamás a Szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari osztály, Mártonffy Béla a Kertészeti és beszállító ipari osztály, Wagenhoffer Zsombor az Állattenyésztési és beszállító ipari osztály, Losó József az Élelmiszer-feldolgozási osztály, Csorbai Attila az Agrár- és élelmiszer-kereskedelmi osztály, Bleier Norbert az Erdő- és vadgazdálkodási osztály, Weisz Miklós a Fiatal gazda és innovációs osztály, illetve Szabó Levente a Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztály élén. A Kistermelői, együttműködés és helyi kezdeményezések osztályt a következő ciklusban Derdák Gábor vezeti.

Az alakuló küldöttgyűlésen döntöttek továbbá az országos etikai és az ellenőrző bizottság, valamint a Választottbíróság tagjairól. A megválasztott országos tisztségviselők megbízatása 5 évre szól.

A NAK 2022. május 20-án tartotta a kamarai választásokat, rekord részvétel mellett. Mintegy 79 ezren adták le voksukat, közel 70 %-kal többen, mint a legutóbbi, 2017. évi kamarai választásokon. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és 17 szövetségese minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott, kétszer annyi szavaztak rájuk, mint 2017-ben, és ötször annyian, mint 2013-ban.

A 2022. május 20-i kamarai választások eredménye alapján tehát a MAGOSZ és 17 támogató szervezetének küldöttlistáján szereplő személyek alkotják valamennyi megyében a megyei küldöttgyűlést. A megyei küldöttgyűlések 2022. június 15-17. között tartották meg alakuló üléseiket, ahol megválasztották a megyei elnököket és alelnököket, a megyei etikai bizottság elnökeit és tagjait, a kamarai osztályok megyei elnökeit, illetve azt a 15 országos küldöttet, akik az országos küldöttgyűlésen képviselik az adott megyét.

 

Erős mezőgazdaság nélkül nincs önellátás

Győrffy Balázs a küldöttgyűlésen arról beszélt, hogy az önellátás az egyéni gazdaságok és a nemzetgazdaság számára egyformán fontos szempont, sikert viszont csak teljes összefogással lehet elérni. Fejlesztésekre és beruházásokra van szükség, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar hatékonyan termelhessen, ehhez pedig nélkülözhetetlen a szoros együttműködés a kormánnyal – tette hozzá. A NAK elnöke szerint a következő időszak legfontosabb kihívása a szárazság és a fenntarthatóság. Az idei „elképesztően pusztító” aszály forintban kifejezve ezer milliárdokban mérhető kárt okoz, és nyilvánvaló, hogy nem ez az utolsó ilyen nyár – mondta.

Az időjárást nem lehet szabályozni, de a károkat csökkentheti a mezőgazdasági szempontú vízgazdálkodás, ami nemcsak az öntözés fokozását jelenti, hanem azt is, hogy a vizet az országban kell tartani duzzasztók, tározók, csatornák építésével – fogalmazott.

Győrffy Balázs fenntarthatósági ügyekben is számít a kormány támogatására, mert úgy látja, hogy a “brüsszeli nyakkendős döntéshozók” fölöslegesen terhelik a gazdákat betarthatatlan követelményekkel, túlszabályozással, értelmetlen célok kijelölésével. A termelőknek is érdekük, hogy legyen mit, és legyen kinek továbbadni, de ha kénytelenek lesznek felhagyni a tevékenységükkel, az a fenntarthatóságon nem segít, és élelmiszer sem lesz – jelentette ki.

A NAK elnöke úgy véli, hogy Brüsszellel ellentétben a magyar kormány nem mostohagyerekként kezeli a gazdatársadalmat, ezért abban bízik, hogy partnernek tekinti a felhatalmazásában megerősített érdekképviselettel. Az agrárkamarai választások kiemelkedően magas részvétellel zárultak, megjelenítve a vidéki Magyarország egységét – mondta Győrffy Balázs.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke szerint a vidéken élők az országgyűlési választáson is megmutatták az erejüket. Jakab István ugyancsak hangsúlyozta, hogy folytatni akarják a partneri együttműködést a kormánnyal, mert csak így lehet megoldást találni a rendkívüli helyzetekre.

Brüsszel – mint mondta – sokszor a gazdák érdekeivel ellentétesen dönt, és Magyarországnak az sem kedvez, ha visszatartják az uniós forrásokat. Eközben a kereskedelem és az árak alakulása kiszámíthatatlan, a kalászosok pedig az ország nagy részén jó esetben is csak feleannyi termést hoznak az aszály miatt, mint a jobb években. Biztonságosan ma már csak öntözéssel lehet termelni, és nem kevésbé fontos a precíziós gazdálkodás eszközeinek alkalmazása sem. Magyarország mindkettőben sikeres lehet, hiszen a feltételek biztosítottak, a gép- és eszközrendszerek rendelkezésre állnak, a digitális agrárstratégia létrejött, van a tudás és az akarat az erőforrások hatékony felhasználására – tette hozzá.

A Magosz elnöke a külhoni gazdákkal kiépített szakmai együttműködés folytatását, a tapasztalatok határokon átnyúló megosztását szintén fontos feladatnak nevezte. Ma a Kárpátalján élők helyzete a legnehezebb, a szövetség ezért csaknem 72 millió forint értékű segítséget juttatott el hozzájuk a háború kezdete óta – tette hozzá Jakab István.

 

Együtt sikerülhet meghosszabbítani a jó éveket

A kormányfő a NAK küldöttgyűlésén elhangzott beszédében kiemelte: a mostani nehéz helyzetben van olyan politikai logika, amelynek megnyilvánulását több nyugati országban látni, és amely szerint tekintélyes mértékben az agráriumra akarják hárítani a válság terheit. Magyarországon ilyesmi soha nem fog történni, az agrárium kárára nem fognak válságot menedzselni – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: itt nem megszorítások vannak, nem az emberekkel, a mezőgazdasággal fizettetik meg a válság árát.

Kifejtette: nem egyszerűen egy párt győzött április 3-án, hanem a magyar vidék győzött, és bár nem szabad lebecsülni a Budapesten kapott támogatást, a választást a vidék nyerte meg. Így a vidéknek jogos elvárásai vannak az új kormánnyal szemben, amelyet pedig kötelezettség terhel a vidék felé – magyarázta. Hozzáfűzte: a kormánynak a vidék igényeit teljesítenie kell, az érdekeit ki kell szolgálnia.

Arról is beszélt, hogy nagyon régen nem volt akkora aszály, mint most, és ha ez nem lenne elég, háború is van a szomszédban, aminek hatására az árak az egekbe szöktek, és ennek a helyzetnek a súlyát, az ezzel járó feladatok súlyát mindenki, az agrárszakemberek, a politikusok és a választópolgárok is érzik. Ilyenkor az egyetlen megoldás az egység, ezért nem véletlen, hogy április 3-án ilyen hatalmas egységben sikerült megnyerni a választást – vélekedett.

A miniszterelnök a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét (Magosz) régi szövetségesnek nevezte. Egymásra eddig is számíthattak, közösen vállalták a Magosszal, hogy képviselik a magyar agrártársadalom érdekeit és értékeit, és ebből a közös politikai akaratból született meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – emlékeztetett.

Kitért rá: az európai helyzet bonyolult és nehezen megjósolható, mindenkinek új helyzetet hozott a háború. Jelenleg mindent a háború határoz meg, rendkívül kiszámíthatatlan a helyzet, és ilyenkor fontos, hogy mindenki őrizze meg a hidegvérét, stratégiai nyugalomra van szükség – hangsúlyozta.

Úgy látja, ha a gyorsan változó környezet fejleményeire gyorsan reagálnak, olyan hektikus és kiszámíthatatlan lesz a politika, mint az események változása. Kellenek fix pontok, amelyekhez következetesen tartani kell magukat, ilyen a költségvetési hiány megtartása, a rezsicsökkentés, a családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatás és a nyugdíjak védelme, valamint az államadósság csökkentése – sorolta.

Orbán Viktor szerint, bár a Magyarországot a háború miatt sújtó infláció befolyásolására az ország eszközei korlátozottak, a magyar gazdaságnak van esélye rá, hogy a bonyolult környezetben is találjon egy olyan ösvényt, amelyen haladva kimaradhat a gazdasági válságból.

Közölte: a V4-es országoknak reális esélyük van arra, hogy okos gazdaságpolitikával egy általános európai recesszióból is ki tudjanak maradni. Ha a visegrádi országok képesek Brüsszeltől eltérő módon egy önálló ösvényt kijelölni maguknak, akkor lehetséges, hogy kimaradjanak az európai recesszióból – mondta.

Megjegyezte: persze nem tesz jót, hogy éppen háború van a szomszédban, mert a háború és az oroszok megítélésében különbségek vannak közöttük, de jó esély van arra, hogy a négy ország összehangolva a politikáját egy olyan gazdaságpolitikát valósítson meg, amely a lassuló növekedés mellett is “kivisz minket a most fenyegető felhős égbolt alól”.

Kiemelte: ez azt jelenti, hogy van esély arra, hogy ebben az évben a magyar gazdaság ne csökkenjen, hanem növekedjen, sőt lehetséges – a háborús bizonytalanságot is figyelembe véve -, hogy ebben az évben a magyar gazdaság 4-6 százalék közötti mértékben növekedjen. Ugyanakkor fontos, hogy úgy kell majd gazdaságpolitikát folytatni, hogy közben a legnagyobb felvevőpiacunk, Németország komoly bajoktól szenved – közölte.

Orbán Viktor kitért rá: az EU-val folytatott együttműködés is befolyásolja a magyar gazdasági helyzetet, és most úgy tűnik, hogy az Európai Unióvaló való megállapodás elől minden szakmai akadály elhárult, tudtak tenni olyan javaslatot, amely megfelel az EU igényeinek, a genderkérdésben fennálló véleménykülönbséget pedig elválasztották a pénzektől, “vagy legalábbis tettünk ebbe az irányba egy lépést”. Elvileg tehát készen áll minden, hogy megszülessen az együttműködési megállapodás az Unió és Magyarország között, amelyre “mind a két félnek szüksége van” – fogalmazott.

Elmondta: “politikai ellenfeleink” meg akarják ezt akadályozni, az európai baloldal mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Bizottság és Magyarország ne tudjon megállapodni, és “sajnos a magyar baloldal is része ennek az akciónak”.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy annak idején sikerült elérni, hogy magyar termőföld magyar kézben maradt, és “ez nem is változik meg”.

2022.07.07.