Szigorú vizsgálatnak vetették alá az ukrán gabonát
Több esetben is toxin és GMO szennyezést mutattak ki az Ukrajnából hazánkba érkezett gabonák vizsgálatát követően. Több mint 29 tonnányi kukorica forgalmát korlátozták, illetve megsemmisítését rendelték el az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek.
Még februárban rendelt el szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést az Ukrajnából hazánkba érkező gabonák esetében az agrárminiszter. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált vizsgálat Magyarország teljes területére kiterjed. A szakemberek a gabonatárolókban fellelt tételekből vett mintákon GMO, növényvédőszer-maradék és toxintartalom vizsgálatokat végeztek, valamint ellenőrizték a tárolási körülményeket, a raktári kártevők esetleges jelenlétét és a nyomonkövethetőséget is. Az ellenőrzések nemcsak a feldolgozatlan gabona terményekre, hanem a Magyarországra érkező ukrán eredetű búzalisztekre is kiterjedtek, mivel azok kapcsán is megfogalmazódott a minőségi kifogás gyanúja. Ezen termékkörnél az ellenőrzések kiterjedtek a hamutartalom szárazanyagra, nedvessikér-tartalomra, a sütőipari értékcsoportra, növényvédőszer-tartalomra, és a radiológiai vizsgálatokra is.
A több héten át tartó munka során a szakemberek három esetben találtak mikotoxinnal szennyezett kukoricát és ugyancsak három minta mutatott pozitív eredményt a GMO vizsgálatot követően. Mindezek mellett két esetben szója szennyezettséget mutattak ki. Békés Vármegyében a helyszíni ellenőrzés során találtak olyan ukrán származású, több mint 29 tonnányi kukoricát, ami csávázott kukorica vetőmaggal volt szennyezett. Erre a tételre forgalmi korlátozást és megsemmisítést rendeltek el.
A hatóságok a magyar piacra érkező gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetnek alá. Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használjanak csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. A szennyezett gabonából nem került és nem is kerülhet a magyar fogyasztókhoz. Az agrártárca elkötelezett abban, hogy a magyar családok asztalira biztonságos élelmiszerek kerüljenek.
2023.04.06.
Számos eszköz segíti az új agrárgenerációt
Az agrárium stratégiai jelentőségű ágazat, a generációváltás pedig kulcsfontosságú az elöregedő mezőgazdaságban, azt a kormányzat is számos eszközzel támogatja – hangzott el a március 16-i Ifjú Gazda Kongresszuson.
A rendezvényen bejelentették azt is, hogy a földadó eltörléséért eddig már mintegy 120 ezer aláírás gyűlt össze.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint annak Ifjú Gazda Tagozata első alkalommal szervezte meg az Ifjú Gazda Kongresszust, amin több mint háromszáz hazai és határon túli fiatal gazdálkodó vett részt. Az évtizedek óta hatékony gazdaköri tevékenységek mellett az elmúlt években minden megyében megalakultak a MAGOSZ ifjú gazda tagozatai, ami további dinamizmust ad a szervezeti, érdekképviseleti munkának.
A mostani, gödöllői kongresszust Dr. Nagy István agrárminiszter is megtisztelte jelenlétével. Köszöntőjében kiemelte: A Magyar Kormány az új agrártámogatási ciklusban az eddigieknél is több lehetőséget kínál a generációváltás elősegítésére a 2023-ban elindult új Közös Agrárpolitika magyar Stratégiai Tervében. Nélkülözhetetlen, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a világra nyitott, innovatív, modern tudással felvértezett szakemberek dolgozzanak. Ezen felül meg kell erősíteni a családi gazdaságok helyzetét is. Hozzáfűzte, a generációváltásra azért is szükség van, mert a hazai agrárium meghatározó részét adják a kis- és közepes méretű gazdaságokat működtető termelők, akiknek a támogatása elengedhetetlen az ágazat további fejlődése szempontjából. A jövőnk és az egész vidéki Magyarország megerősödése függ attól, hogy sikeres lesz-e a generációváltás.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: A 21. században megváltoztak a körülmények, az idősebb és a fiatal gazdák összefogására van szükség. A fiatalok korszerű tudása az idősebbek tapasztalatára építve jelenti a garanciát a sikerre.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte: Ahogy szerte Európában, hazánkban is magas a mezőgazdaságban tevékenykedők átlagéletkora, a generációváltás kulcsfontosságú. Az agrárium hazánk kiemelt, stratégiai ágazata, az új támogatási ciklussal lehetőségek sora nyílik, soha nem látott mennyiségű támogatás jut a mezőgazdaság fejlesztésére.
A kamara pedig segíti a gazdákat a források minél eredményesebb lehívásában, valamint a MAGOSZ-szal és társzervezetekkel összefogva az érdekérvényesítés terén is. Erre markáns példa a földadó elleni petíció is, amihez már mintegy 120 ezren csatlakoztak.
Papp Zsolt György, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke kiemelte: Mérföldkőhöz érkezett az agrárium, és a fiatal gazdák készen állnak arra, hogy szorgalmukkal, tudásuk legjavával szolgálják a magyar mezőgazdaságot. Az elmúlt években számos lépés történt a területen, és ma már látható jelei vannak a mezőgazdasági nemzedékváltásnak. Ezt segíti egyebek közt a gazdaságátadások megújult szabályozása, a generációs megújulást segítő támogatások, illetve a több elemből álló fiatal gazda támogatások is. A mai nagyszabású eseményen pedig olyan egység volt látható – a MAGOSZ, a NAK, a szaktárca, az agrárfinanszírozás szereplői és az ifjú gazdák részvételével –, ami előremutató.
2023.03.20.
Elérhető a termeléshez kötött támogatások kiadványa
Gazdafórumok a megújuló agrártámogatásokról
A Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-tól kezdődő időszakát Magyarország Stratégiai Terve alapozza meg, amely 2027-ig szabályozza a támogatások feltételrendszerét.
Varga Imre István, a NAK Fejér vármegyei szervezetének elnöke szerint hazánk Stratégiai Tervének Európai Bizottság általi 2022. november 7-i elfogadása egyrészt azt jelenti, hogy a finanszírozási források 2023-tól rendelkezésre állnak a magyar agrárium számára, másrészt pedig, hogy a kormány által abban foglalt célok és intézkedések alkalmasak a bizottsági elvárások teljesítésére.
Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott a fenntarthatóság az új agrárpolitika kialakításában, amely a támogatásokkal kapcsolatban is változásokat vont maga után. A NAK honlapján elérhető Közös Agrárpolitika 2023-2027 kiadványban az új támogatási rendszert és a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket foglaltuk össze a könnyebb áttekintés érdekében.
A KAP szabályozását és támogatási lehetőségeit részletesen bemutató tájékoztató fórumokat szervezünk:
- 2023.03.03-án 15:00-kor a sárbogárdi Művelődési ház Színháztermében: https://fb.me/e/40IPwAqCN
- 2023.03.10-én 15:00-kor Székesfehérváron a Fehérvári út 44. szám alatti Aranybulla Mezőgazdasági Zrt. telephelyén
A rendezvények ingyenesek, de a fejer@nak.hu címen előzetes regisztráció szükséges.
2023.02.25.
Szigorú ellenőrzést rendel el hazánk az ukrán gabonákra
A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető kifejtette, újra és újra, mindig bebizonyosodik, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak, Brüsszel nem hallja meg az európai gazdák hangját. Nem hagyhatjuk, hogy a magyar gazdákat hátrány érje amiatt, hogy egy szolidaritási folyosó nem megfelelően működik. A tárcavezető hangsúlyozta, nagyon szigorú minőségellenőrzést rendel el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében. Nagy István leszögezte, hogy továbbra is minden segítséget és támogatást megadnak ahhoz, hogy a gabona eljusson az eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz. Viszont, ami a magyar piacra érkezik, azzal a gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhat csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. Hozzátette, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés.
A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária nem véletlenül fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények ugyanis letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Brüsszel azonban nem segít, és továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar gazdák versenyhátrányát.
Forrás: AM Sajtóiroda
2023.02.16.
Pályázati felhívás Fejér termék elismerés elnyerésére
A Fejér Vármegyei Önkormányzat „Fejér Termék” elismerés elnyerésére pályázatot hirdet. A minősítés célja a figyelem felhívása a Fejér vármegyében előállított élelmiszerekre és kézműves termékekre, mint helyi termékekre, továbbá a Fejér Termék Program három pillérének – hagyomány, érték, minőség – való megfelelés hangsúlyozása. A „Fejér Termék” elismerést – kategóriánként egyet-egyet – azok kaphatják meg, akik igazoltan Fejér vármegye közigazgatási területén termelt vagy gyűjtött alapanyagokból készült termékeket állítanak elő.
A pályázatot két kategóriában lehet benyújtani:
1. feldolgozott élelmiszer termék,
2. kézműves ipari termék.
Mindkét kategóriában alapvető bírálati szempont, hogy az adott termék előállítása során mennyiben támaszkodnak valamely hagyományos módszer, technológia alkalmazására. További megfelelőségi kritérium, hogy az adott termék kiemelkedő minőségben készüljön el. A feldogozott élelmiszer termék kategóriában friss élelmiszernek nem minősülő termékekkel lehet pályázni. Ebbe nem tartoznak bele általában a friss gyümölcsök és zöldségtermékek, a nem eltartható friss tejtermékek, friss hústermékek. A kézműves ipari termék kategóriában nem kizárt gépi technológia alkalmazása, de a folyamat nem lehet teljesen automatizált, illetve arányának az előállítás folyamatában 50% alatt kell maradnia. Pályázat – pályázati adatlapon – csak a termék előállítója által nyújtható be!
A pályázat kötelező melléklete 2 db – különböző típusú – indoklással ellátott ajánlás. Ajánlást adó lehet: vásárló, üzleti partner, polgármester, a területileg illetékes helyi Leader akciócsoport elnöke; de mindegyik típusú ajánlásból legfeljebb egy (azaz 1 db) nyújtható be.
Az elismerést – a Fejér Vármegyei Önkormányzat nevében – a Fejér Termék Bizottság minden évben egyszer ítéli oda. Az ünnepélyes elismerés-átadásra az év első Megyekorzóján kerül sor.
Az elismerésben részesült pályázók az elismerést marketing munkájukban megjeleníthetik, felhasználhatják.
A pályázatok benyújtási (postai úton történő beérkezés) határideje: 2023. február 28.
A pályázatokat személyesen vagy postai úton kérjük benyújtani az alábbi címre:
Fejér Vármegyei Önkormányzat
8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.
A pályázatot zárt borítékban, „Fejér Termék Elismerés 2023 pályázat” megjelöléssel kérjük benyújtani!
A. pályázati felhívás adatlapja, a pályázható termékek áruosztályainak köre, a pályázat sikeressége esetén kötendő használati szerződés-tervezet elérhető a Fejér Vármegyei Önkormányzat (www.fejer.hu/Fejér Termék Elismerés útvonalon), illetve a Fejér Vármegyei Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Fórum honlapján (www.fejerpaktum.hu). A pályázó a pályázat benyújtásával elfogadja a pályázat mellékletében szereplő megállapodás tervezet rendelkezéseit, vállalja annak aláírását, valamint az abban foglaltak betartását.
Pályázati felhívás: https://www.fejer.hu/fejer-termek-2023-palyazati-felhivas.pdf
Pályázati adatlap: https://www.fejer.hu/fejer-termek-2023-palyazati-adatlap.doc
Pályázható termékek köre: https://www.fejer.hu/fejer-termek-2023-palyazhato-termekek-kore.pdf
2023.02.06.
Gazdafórum a KAP-ról
Az Európai Bizottság elfogadta Magyarország KAP Stratégiai Tervét, amely meghatározza az agrárium, élelmiszeripar területén nyújtható támogatások kereteit a 2023 és 2027 közötti időszakra. A döntéssel zöld utat kapott a magyar agrárium érdekeinek megfelelő támogatáspolitika, ami megteremti a hazai agrár-élelmiszeripar fejlesztésének és versenyképességének alapjait. A tervben foglaltak mentén több ezer milliárd forintnyi támogatás kifizetésére nyílik lehetőség a jövő évtől.
A NAK – az együttműködő szakmai szervezetekkel egyeztetve – aktívan részt vett a terv kialakításában, annak érdekében, hogy az intézkedések megfeleljenek a szektor elvárásainak.
A kamara falugazdászai szakmai és technikai segítséget fognak nyújtanak minden hazai gazdálkodónak, hogy sikeresen felkészülhessenek a következő időszak kihívásaira, megfeleljenek az új elvárásoknak és a legjobb döntéseket hozzák meg a támogatások igénylésekor.
Magyarország – a hazai érdekszervezetekkel folytatott konzultációt követően – 2021. december 30-án nyújtotta be a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervére vonatkozó első javaslatait. Ezt követően hazánk 2022. október 14-én küldte meg a felülvizsgált tervét, amelyekben már kitért az Európai Bizottságtól időközben kapott észrevételekre. A november 7-i jóváhagyással a Bizottság elismerte, hogy Magyarország KAP Stratégiai Terve elég ambiciózus ahhoz, hogy teljesítse a KAP célkitűzéseit és az uniós környezetvédelmi és éghajlatváltozási kötelezettségvállalásokat.
2023-tól 2027-ig az I. pillérben jelentős összeg áll a magyar termelők rendelkezésére, valamint vidékfejlesztésre is jelentős forrásokat lehet igénybe venni, köszönhetően a Magyar Kormány azon kedvező, a hazai agráriumot, vidéket jelentősen segítő döntésének, miszerint a legnagyobb, 80%-os nemzeti társfinanszírozást alkalmazza. Az elfogadott stratégiai terv alapján Magyarország a rendelkezésére álló források negyedét zöld programokra, valamint környezetvédelmi és éghajlati célokra fordítja. Az ennek megfelelően kialakított „zöld támogató egység” elemei hozzájárulnak a fenntartható tápanyag-gazdálkodáshoz, valamint a műtrágyahasználat és az ammóniakibocsátás csökkentéséhez, mely gyakorlatok által a gazdálkodók inputanyag-veszteségei is csökkennek, azaz a gazdaságosság irányába hatnak.
A KAP keretében lehívható alap jövedelemtámogatáshoz is átfogó fenntarthatósági feltételrendszer társul, amely ötvözi a kölcsönös megfeleltetést és a zöldítés bizonyos elemeit. Ezen a jogcímen a források körülbelül 58 százaléka áll majd rendelkezésre, hektáronként megközelítőleg 147 eurós összeggel. Ezen túlmenően az agro-ökológiai program a környezet és klíma szempontjából még ambiciózusabb önkéntes többletvállalásokat jutalmazza majd nagyjából 81 euró hektáronkénti támogatással.
A Bizottság elismerte, hogy a magyar terv a pénzügyi támogatás igazságosabb elosztására irányuló intézkedések széles skáláját kínálja, amelynek egyik legfontosabb eleme a kis és közepes méretű gazdaságok megemelt támogatása, ami a közvetlen kifizetések 10 százalékának újraelosztását jelenti az 1200 hektár alatti gazdaságok számára.
Magyarország a közvetlen támogatások 1,4 százalékát fordítja a fiatal gazdák jövedelemtámogatására, a generációs megújulás előmozdítása céljából. A 40 év alatti fiatal termelők hektáronkénti támogatása ezáltal az eddigi összeg két-két és félszeresére emelkedik, és a területi felső korlát is 300 hektárra módosul a korábbi 90-ről. Ezekkel a feltételekkel nagyjából 157 euró támogatásban részesülhet mintegy 8800 pályakezdő gazdálkodó, aki rendelkezik a megfelelő képzettséggel.
Magyarország a vidékfejlesztési költségvetés mintegy 51 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja. Ezen belül is kiemelt cél az élelmiszeripar megújítása, illetve az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése a mezőgazdaságban.
A vidékfejlesztési források 38 százalékát agrár-környezetvédelmi intézkedések megvalósítására, 8 százalékát az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékát pedig a – több mint 400 ezer hektáron elterülő – Natura 2000 uniós program alá tartozó területek védelmére fordítja. Az ökológiai támogatások és programok révén Magyarország 2027-re az ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagyságának megkétszerezését tervezi.
A vidékfejlesztési intézkedések egyaránt segíteni fogják a helyi kézművesség és kisipar fejlesztését, a helyi mikro- és kisvállalkozások gazdasági tevékenységeinek megerősítését, valamint a helyi ökoturizmus és a helyi gasztronómiai és kulturális fesztiválok fellendítését.
A vidéki lakosság mintegy 30 százaléka részesül majd a jobban hozzáférhető szolgáltatások előnyeiből, és a terv által támogatott projektek legalább hétezer új munkahelyet teremtenek majd.
A vidékfejlesztés keretén belül is külön figyelmet kapnak a fiatal gazdák és a kistermelők. Előbbiek több mint 100 milliárd forint támogatásból részesülnek majd, ezzel is segítve a mintegy 2-4 ezer fiatal mező- és erdőgazdálkodó indulását, a gazdaságátvételét, valamint az idős gazdák méltóságteljes visszavonulását. Az állattartók, a kertészek és az önellátásból kilépő őstermelők számára pedig egyszerűsített pályázatok lesznek elérhetőek, több mint 50 milliárd forint értékben, ez 10-20 ezer kistermelőnek biztosít lehetőséget a helyi élelmiszerellátásban.
Támogatás vehető igénybe a tudásátadási szolgáltatásokra is: szaktanácsadásra, képzésre és bemutató üzemi programokra, melyek megvalósítását a Széchenyi Agrártudás és Akkreditációs Központ segíti.
Az öntözési közösségek támogatására több mint 100 milliárd forintos keret áll majd rendelkezésre, de a KAP stratégiai terv kitér az új állatjóléti támogatásokra, és a következő 5 évben is alkalmazza az őshonos állattartás, valamint a növényi, illetve az erdészeti genetikai állomány megőrzésének támogatását.
A NAK honlapján jelenleg és a későbbiekben is részletes információhoz juthatnak az új támogatási formák részletfeltételeiről, valamint az ott hamarosan elérhető KAP kalkulátor segítségül szolgál minden érdeklődőnek, hogy a legfrissebb információk alapján számítsa ki a vállalásai fejében várható támogatási összeget.
Kapcsolódó információk: https://kormany.hu/hirek/tortenelmi-lehetoseg-a-kozos-agrarpolitika-magyar-strategiai-tervenek-elfogadasa
Forrás: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kozos-agrarpolitika/105132-a-nak-segiti-tagjait-a-tamogatasok-minel-eredmenyesebb-lehivasaban-2
A rendezvényhez kapcsolódó Hírlapos beszámoló: https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2023/02/az-ujabb-sarc-mar-mar-embertelen
2023.01.31.
Így óvja Fejér vármegyét a jégkármérséklő rendszer
Jelenleg megyénkben Enyingen keresnek talajgenerátor-működtetőt. De vajon mi ez a készülék és mi dolga lehet annak, aki ezt működteti?
A generátorok működése
2018. május 1. óta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos lefedettséget biztosító jégkármérséklő rendszert üzemeltet a gazdálkodók segítségével. Fejér vármegyében 42 darab talajgenerátor működik, melyből 12 automata és 30 manuális. De miért is kellenek a gépek és mire használják ezeket? Varga Imre Istvánt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei szervezetének elnökét kértük, segítsen egy kicsit eligazodni a témában. Mint megtudtuk,
két típusuk létezik: manuális és automata talajgenerátorok, amelyek acetonos ezüst-jodidot párologtatnak. Ezzel lehet mesterséges jégmagvakat létrehozni. A felhőbe érkezve megköti az ott található csapadékot úgy, hogy a felhőben lévő víz mennyiségből több jégszemcsét hoz létre, amelyek mérete így kisebb lesz. Ennek köszönhetően kisebb és kevesebb jégeső hullik, ezzel enyhébb kárt okozva.
A generátorkezelő feladatai
Alapvetően két időszakot különböztetnek meg a jégkármérséklésben: a védekezési időszakot április 15. és szeptember 30. között. Ekkor van szükség a tényleges védekezésre. A kezelők riasztásokat kapnak a Kamara által biztosított mobiltelefonra. Ekkor ki kell menniük a kertbe, tanyára, földterületre (ahova a generátort telepítették) és a generátort be kell kapcsolni, ha pedig érkezik a riasztás, hogy elment a jégveszélyes felhőzet, akkor pedig kikapcsolni.
A másik a védekezésen kívüli időszak, a szeptember 30. és április 15. közötti. Ekkor tényleges védekezésre nem kerül sor, a kezelő dolga, hogy a kalodát – amiben a generátort tárolják – őrizze.
Eddig 2022 volt a legdurvább év
A 2022-es év az eddigi legnagyobb kihívás elé állította a jégkármérséklő rendszert, mivel a korábbi évekhez képest szélsőségesebben alakult az időjárás szempontjából. A kora tavaszi aszályos periódus után májusban hetente követték egymást a heves zivatarok, felhőszakadással, jégesővel, néhol villámárvizekkel, szupercellákkal kísérve. Több alkalommal érkeztek határon túlról szupercellák viharos erejű széllel, jégesővel társulva. Június közepétől július végéig több hatalmas kiterjedésű anticiklon – közel függőleges tengelyű légörvény – útját állta a csapadéknak, ezzel Európa nagy részén történelmi aszályt okozott. Bár a nyári hónapokban több front is érkezett hazánk területére, ezek már nem tudtak nagyobb mennyiségű csapadékot szállítani a Kárpát-medencébe, így csak kisebb körzetekben hullott kevés csapadék az országban.
A természet nálunk is dolgozik
2022-ben a gazdálkodók országosan 28 ezer 400 hektárra jelentettek be jégkárt, ezzel szemben 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel két és félszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ebből Fejér megyében 193 hektár területre jelentettek jégesőkárt a gazdák.
A védekezési szezon április 15-től szeptember 30-ig összesen 169 napig tartott. Országos szinten 99 napon – átlagosan minden héten közel négy napon – kellett kiadni riasztást. Fejér vármegyében mindössze 56 napon kapcsolták be a generátorokat.
Varga Imre István fontosnak tartotta megjegyezni, hogy
nincsen olyan technológia, amivel teljes mértékben kiküszöbölhetők az ilyen, időjárás által okozott károk. A megelőző védekezés ellenére az ország néhány pontján hullott jégeső, azonban az itt hulló jég mérete jellemzően kisebb volt, mint a környező országokban.
Forrás: https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2023/01/igy-ovja-fejer-varmegyet-a-jegkarmerseklo-rendszer
2022.01.29.
Néhány nap maradt a gazdálkodási napló benyújtására
Január 31-ig több mint 27 ezer termelőnek kell beadnia a gazdálkodási napló egyes adatait (web-GN) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé. A határidő jogvesztő, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása akár a támogatás 30 százalékának levonásával is járhat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai segítséget nyújtanak a web-GN benyújtásában.
Idén is január 31-ig kell benyújtani elektronikus úton a gazdálkodási napló egyes adatait (web-GN) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH).
A kötelezettség az alábbi támogatásokban részesülő termelőre vonatkozik:
- Vidékfejlesztési Program (VP) agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG);
- VP ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO);
- VP NATURA 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések;
- VP élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások (NTB);
Több mint 27 ezer termelőnek kell benyújtania a web-GN-t, eddig az érintettek fele tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek. A 2023. január 31-i határidő jogvesztő, hiánypótlásra nincs lehetőség. A mulasztás az előző évi támogatási összeg 15 százaléknak elvesztését eredményezi. Azoknál a támogatásoknál, ahol a tápanyag-gazdálkodási terv beküldése is előírás (VP-AKG szántó és ültetvény tematikus előíráscsoportok, VP-ÖKO szántó, illetve ültetvény földhasználati kategóriák), a web-GN beküldésének hiánya további 15 százalékos levonást von maga után.
Bármelyik támogatás igénybevétele esetén egyetlen nyomtatványt kell kitölteni, majd az ügyfélkapun keresztül beküldeni. A beküldés akkor sikeres, ha három üzenet érkezik az ügyfélkapus tárhelyre: kettő az ügyfélkaputól, a harmadik pedig a NÉBIH-től. Amennyiben a NÉBIH általi visszaigazolást a beküldő 24 órán belül nem kapja meg, akkor azt az akg@nebih.gov.hu e-mail címen szükséges jelezni.
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak.
2023.01.27.
Aláírásgyűjtés a földadó ellen
A földadó egy elfogadhatatlan teher, mert a gazdák megadóztatása forrást von ki az ágazatból, drágábbá teszi a termelést. A földadó kapcsán felmerülő plusz költség ráterhelődik az élelmiszerek árára is, ami végül a fogyasztók számára is hátrányos lesz.
A gazdálkodók az elmúlt időszakban erőn felül teljesítettek, hiszen szembe kellett nézniük a koronavírussal, az aszályhelyzettel és a háborús szankciók negatív hatásaival. Ezeken a nehézségeken felül a földadó plusz teher a gazdáknak és a földtulajdonosoknak.
Ez az adó az európai és a nemzetközi piacokon versenyhátrányba hozza a termelőket.
Az agrárium nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, ezért meghatározó, hogy biztosított legyen a hatékonysága.
A MAGOSZ, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is országszerte határozottan a gazdálkodók pártján áll. Ezért is indítottunk aláírásgyűjtést a földadó eltörléséért. Az online aláírásgyűjtés a www.agrarpeticio.hu oldalon zajlik.
A petíció interneten keresztül aláírható, személyesen pedig a NAK telephelyein, a falugazdászok közreműködésével.
Kapcsolódó cikk: https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2023/01/a-foldado-megszunteteseert-inditottak-peticiot
2023.01.13.