Fejér megyei búzaösszenöntés Lajoskomáromban
A gyűjtőpontokról, valamint az erdélyi testvértelepülésről, Zselykről származó búza Kitzberger István hidegvérű kancafogatán érkezett az Akácligetbe. A Fejér megyei búzagyűjtő napot és aratófesztivált Lajoskomáromban rendezték, a búzára áldást mondott Decmann Tibor evangélikus lelkész és Lindmayer Miklós katolikus káplán.
Amint megtudtuk: a gyűjtés augusztus 26-áig tart, a szervezők négy gyűjtőponton – Aranybulla Mezőgazdasági Zrt. (Székesfehérvár), Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt., Lajoskomáromi Győzelem Mezőgazdasági Kft. és Baki-Trans Kft. (Besnyő) – várják a gazdák által felajánlott búzát, illetve a pénzadományokat. A búza egyik részét liszt, másik részét kenyér formájában osztják majd szét a rászoruló honfitársainkat segítő szervezeteknek, intézményeknek szerte a Kárpát-medencében.
– A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program erős alapokon nyugszik, lehet világjárvány, háború vagy természeti csapás, közösen végig visszük missziónkat, és segítünk egymáson – hangsúlyozta Varga Imre István, az agrárkamara megyei elnöke.
A Fejér megyei búzagyűjtő napot és aratófesztivált Lajoskomáromban rendezték szombaton délután az Akácliget árnyas fái ölelésében. Az eseményen köszöntőt mondott Varga Imre István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei szervezetének elnöke, Kiss Norbert Ivó, a Fejér Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke és Horváth Vivien, a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program projektvezetője.
– Fejér megye az idén is mindent megtesz, hogy hozzájáruljon a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program sikeréhez – fogalmazta meg egyebek között Varga Imre István. – Tudom, nehéz évünk van. Az évtizedek óta nem tapasztalt aszály miatt a július elején számított adatok szerint másfélmillió tonna búzával lesz idén kevesebb. De mi ilyen helyzetben is itt vagyunk, és összefogunk, mert ilyenkor ezt kell tennünk.
– A program az évek során az egyik legszélesebb társadalmi bázison nyugvó jótékonysági kezdeményezéssé vált a Kárpát-medencében. Üzenete futótűzként terjedt el a világban élő magyarok körében. Létrejötte óta a nemzeti összetartozás érzésének erősítése és karitatív jellege mellett hagyományaink megőrzéséért is felel – tette hozzá.
A megyei elnök köszönetet mondott a gazdálkodók felajánlásaiért, külön is kiemelte, hogy Szigli Zoltán Gyula, a Bakonyalja Gazdakör elnöke, a gazdakör, valamint cége egyaránt 1–1 tonna búzát ajánlott fel.
Horváth Vivien projektvezetője hangsúlyozta: – A 2011-ben útjára indult program mára a legszélesebb tömegeket megmozgató karitatív tevékenységgé nőtte ki magát. Egyik lényege, hogy családon, közösségen és nemzeten belül mindenki ereje és képességei szerint hozzáteszi a magáét, és támogatja egymást a közös boldogulásért. Nemcsak segélyt kínál az embereknek, hanem a vetőmag adományok révén esélyt is ad.
A színpadi műsorban szavalattal közreműködött Gábor-Hartmann Gabriella és Zámbó Vanessza, aratóének-csokorral Lindemann Mónika és Horváth Erzsébet. Az Alba Regia Táncegyüttes senior csoportja kalotaszegi, szatmári, alapi, bagi és dél-alföldi táncokkal örvendeztette meg a nagyérdeműt. Vendéglátással a Lajoskomáromi Gazdakör szolgált, a programot helyitermék-bemutató és kézműves foglalkozás egészítette ki.
2022.07.23.
Kivételes alkalmazkodási támogatás baromfi- és kocatartók részére
Megjelent az agrárminiszter 18/2022. (VII. 13.) AM rendelete a baromfi- és kocaállomány után igénybe vehető kivételes alkalmazkodási támogatás részletes feltételeiről, melynek célja, hogy a baromfi- és sertéságazatot jelenleg sújtó, kivételesen magas mértékű termelési költségek részbeni ellentételezésével hozzájáruljon a termelési feltételek biztosításához és ezen keresztül az élelmiszerbiztonság folyamatos fenntartásához és a piaci egyensúlyhiányok kezeléséhez. A támogatás a mezőgazdasági ágazatok termelőinek nyújtott kivételes alkalmazkodási támogatásról szóló, 2022. március 23-i (EU) 2022/467 európai bizottsági rendelet alapján nyújtott egyszeri, vissza nem térítendő támogatás.
A támogatási kérelmet a baromfi- és/vagy kocatartók 2022. július 16. és 25. között elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül tudják benyújtani a Magyar Államkincstárhoz
A Kincstár – a támogatási kérelmekről történő döntést követően – a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén legkésőbb 2022. szeptember 30-áig intézkedik a támogatás összegének a kérelmező ügyfél-nyilvántartási rendszerbe bejelentett fizetési számlájára történő folyósításáról.
A jogszabály az alábbi linken is elérhető:
Magyar Közlöny 2022. évi 115. szám
NAK/ Dúl Udó
2022.07.24.
Magyarok Kenyere adományozási felhívás
A Magyar Örökség Díjas „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem” program szervezését, összefogását – az elmúlt éveknek megfelelően – a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ végzi.
2020-ban és 2021-ben a koronavírus járvány okozta nehézségek ellenére is rekordot döntött a gazdák által adományozott búza mennyisége. Ennyien még nem álltak a program mellé, a határon túli adakozó gazdák száma kimagasló volt. A tizenkét éve tartó program 2022-ben is bizonyítja létjogosultságát, bizonyítva, hogy a magyar gazdatársadalom meghatározó jótékonysági programja legyen.
A program sikerességét mutatja, hogy 2021-ben több mint nyolcezer kárpát-medencei magyar gazda ajánlott fel, mintegy 110 tonna terményadományt, a pénzadományok pedig a korábbi többszörösére emelkedtek.
A program 600 kedvezményezett szervezeten és intézményen keresztül mintegy százezer nehéz sorsú honfitársunkon segít évről évre, ezért arra buzdítok mindenkit, hogy most ebben a nehéz háborús helyzetben is mutassuk meg, hogy „egy kenyéren vagyunk” és tegyük továbbra is a dolgunkat szorgalommal, összefogással a mindennapi kenyérért, nemzetünk jövőjéért! Adakozzunk, adományozzunk 2022-ben is!
Fejér megyében 2021-ben 182 megyei gazdálkodó által adományozott 24.930 kg búzából az Aranka Malom 18.480 kg lisztet őrölt, ebből osztottunk szét 14 megyei intézmény között 12.320 kg lisztet. 6.160 kilogrammal pedig a Kárpátaljai rászorulókat támogattuk.
Kedvezményezettek:
· Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
· Alcsútdoboz Községért Közalapítvány
· Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Közép-Dunántúli Régió
· Magyar Vöröskereszt Fejér megyei Szervezete
· Pázmándi Óvoda Gyermekeiért Alapítvány
· Sárrét Kistáj Önkormányzati Társulás
· Alap Községért Egyesület
· Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér megyei Kirendeltsége
· Baracska Község Önkormányzata
· Csabdi Sportegyesület
· Etyeki Jótündérek Egyesület
· Édes Pihenő Idősek Otthona Nonprofit Közhasznú Kft.
· Pákozdi Nagyközség Önkormányzata
· Zichyújfalui Községi Polgárőr Egyesület
Gyűjtőpont helyszínek 2022- június 30-tól 2022. augusztus 20-ig
Aranybulla Mezőgazdasági Zrt.
8000 Székesfehérvár, Fehérvári u. 44.
Stéger András 30/6501780 info@aranybullazrt.hu
Telefonon történő egyeztetés alapján
Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt.
8083 Csákvár Berényi u. 2072/14 hrsz.
Halmi Gáborné 20/4998849 termeny@csakvarizrt.hu
Telefonon történő egyeztetés alapján
Lajoskomáromi Győzelem Mezőgazdasági Kft.
8136 Lajoskomárom, Ozorai u. 5.
Sándor Szabolcs 20/6696363 gyozelemmagtar@gmail.com
Telefonon történő egyeztetés alapján
Baki-Trans Kft.
2456 Besnyő hrsz 033/56
Rákász László 30/5977712 info@bakitrans.hu
Telefonon történő egyeztetés alapján
Pénzadományokkal is támogathatják programunkat:
Az igazolás kiállítása érdekében adományozási szándékát kérjük jelezni a fejer@nak.hu e-mail címen
Magyarok Kenyere Alapítvány
nyilvántartási szám: 02-01-0001791
székhely: 7728 Somberek Arany János u. 4.
adószám: 18624463-1-02
bankszámlaszám: MKB Bank Nyrt. 1030002-10623342-49020015
közleményben kérjük feltüntetni: Magyarok Kenyere
Tisztelettel kérjük, hogy adományával Ön is járuljon hozzá a rászorulók megsegítéséhez!
2022.07.11.
NAK országos alakuló küldöttgyűlés
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2022. július 7-én tartotta országos alakuló küldöttgyűlését, ahol megválasztották az országos tisztségviselőket. Az eseményt megtisztelte jelentlétével Orbán Viktor miniszterelnök. A küldöttek megerősítették pozíciójában az eddigi elnököt, Győrffy Balázst. A korábbi alelnökök mellé új, környezeti fenntarthatóságért felelős alelnököt is választottak, illetve döntöttek a kamarai osztályok elnökeiről, az etikai és az ellenőrző bizottság tagjairól, valamint a választottbírák személyéről.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tisztújításának utolsó állomásaként 2022. július 7-én, Budapesten megrendezték az országos alakuló küldöttgyűlést.
Az országos küldöttek egyhangúlag megerősítették pozíciójában Győrffy Balázs elnököt, ahogy az eddigi alelnököket is, így továbbra is Süle Katalin tölti be az általános agrárgazdasági ügyekért, Zászlós Tibor a mezőgazdaságért, Éder Tamás az élelmiszeriparért és Luzsi József a vidékfejlesztésért felelős alelnöki posztot. Szólláth Tibor személyében a Kamara vezetése egy új, környezeti fenntarthatóságért felelős alelnökkel erősödött, ugyanis a klímaváltozás, a környezeti változások a probléma kiemelt kezelését indokolják, különös tekintettel az érintett zöld szervezetekkel folytatott vitára.
Az alakuló küldöttgyűlésen megválasztották a kamarai osztályok elnökeit. Folytatja a munkát Petőházi Tamás a Szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari osztály, Mártonffy Béla a Kertészeti és beszállító ipari osztály, Wagenhoffer Zsombor az Állattenyésztési és beszállító ipari osztály, Losó József az Élelmiszer-feldolgozási osztály, Csorbai Attila az Agrár- és élelmiszer-kereskedelmi osztály, Bleier Norbert az Erdő- és vadgazdálkodási osztály, Weisz Miklós a Fiatal gazda és innovációs osztály, illetve Szabó Levente a Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztály élén. A Kistermelői, együttműködés és helyi kezdeményezések osztályt a következő ciklusban Derdák Gábor vezeti.
Az alakuló küldöttgyűlésen döntöttek továbbá az országos etikai és az ellenőrző bizottság, valamint a Választottbíróság tagjairól. A megválasztott országos tisztségviselők megbízatása 5 évre szól.
A NAK 2022. május 20-án tartotta a kamarai választásokat, rekord részvétel mellett. Mintegy 79 ezren adták le voksukat, közel 70 %-kal többen, mint a legutóbbi, 2017. évi kamarai választásokon. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és 17 szövetségese minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott, kétszer annyi szavaztak rájuk, mint 2017-ben, és ötször annyian, mint 2013-ban.
A 2022. május 20-i kamarai választások eredménye alapján tehát a MAGOSZ és 17 támogató szervezetének küldöttlistáján szereplő személyek alkotják valamennyi megyében a megyei küldöttgyűlést. A megyei küldöttgyűlések 2022. június 15-17. között tartották meg alakuló üléseiket, ahol megválasztották a megyei elnököket és alelnököket, a megyei etikai bizottság elnökeit és tagjait, a kamarai osztályok megyei elnökeit, illetve azt a 15 országos küldöttet, akik az országos küldöttgyűlésen képviselik az adott megyét.
Erős mezőgazdaság nélkül nincs önellátás
Győrffy Balázs a küldöttgyűlésen arról beszélt, hogy az önellátás az egyéni gazdaságok és a nemzetgazdaság számára egyformán fontos szempont, sikert viszont csak teljes összefogással lehet elérni. Fejlesztésekre és beruházásokra van szükség, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar hatékonyan termelhessen, ehhez pedig nélkülözhetetlen a szoros együttműködés a kormánnyal – tette hozzá. A NAK elnöke szerint a következő időszak legfontosabb kihívása a szárazság és a fenntarthatóság. Az idei „elképesztően pusztító” aszály forintban kifejezve ezer milliárdokban mérhető kárt okoz, és nyilvánvaló, hogy nem ez az utolsó ilyen nyár – mondta.
Az időjárást nem lehet szabályozni, de a károkat csökkentheti a mezőgazdasági szempontú vízgazdálkodás, ami nemcsak az öntözés fokozását jelenti, hanem azt is, hogy a vizet az országban kell tartani duzzasztók, tározók, csatornák építésével – fogalmazott.
Győrffy Balázs fenntarthatósági ügyekben is számít a kormány támogatására, mert úgy látja, hogy a „brüsszeli nyakkendős döntéshozók” fölöslegesen terhelik a gazdákat betarthatatlan követelményekkel, túlszabályozással, értelmetlen célok kijelölésével. A termelőknek is érdekük, hogy legyen mit, és legyen kinek továbbadni, de ha kénytelenek lesznek felhagyni a tevékenységükkel, az a fenntarthatóságon nem segít, és élelmiszer sem lesz – jelentette ki.
A NAK elnöke úgy véli, hogy Brüsszellel ellentétben a magyar kormány nem mostohagyerekként kezeli a gazdatársadalmat, ezért abban bízik, hogy partnernek tekinti a felhatalmazásában megerősített érdekképviselettel. Az agrárkamarai választások kiemelkedően magas részvétellel zárultak, megjelenítve a vidéki Magyarország egységét – mondta Győrffy Balázs.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke szerint a vidéken élők az országgyűlési választáson is megmutatták az erejüket. Jakab István ugyancsak hangsúlyozta, hogy folytatni akarják a partneri együttműködést a kormánnyal, mert csak így lehet megoldást találni a rendkívüli helyzetekre.
Brüsszel – mint mondta – sokszor a gazdák érdekeivel ellentétesen dönt, és Magyarországnak az sem kedvez, ha visszatartják az uniós forrásokat. Eközben a kereskedelem és az árak alakulása kiszámíthatatlan, a kalászosok pedig az ország nagy részén jó esetben is csak feleannyi termést hoznak az aszály miatt, mint a jobb években. Biztonságosan ma már csak öntözéssel lehet termelni, és nem kevésbé fontos a precíziós gazdálkodás eszközeinek alkalmazása sem. Magyarország mindkettőben sikeres lehet, hiszen a feltételek biztosítottak, a gép- és eszközrendszerek rendelkezésre állnak, a digitális agrárstratégia létrejött, van a tudás és az akarat az erőforrások hatékony felhasználására – tette hozzá.
A Magosz elnöke a külhoni gazdákkal kiépített szakmai együttműködés folytatását, a tapasztalatok határokon átnyúló megosztását szintén fontos feladatnak nevezte. Ma a Kárpátalján élők helyzete a legnehezebb, a szövetség ezért csaknem 72 millió forint értékű segítséget juttatott el hozzájuk a háború kezdete óta – tette hozzá Jakab István.
Együtt sikerülhet meghosszabbítani a jó éveket
A kormányfő a NAK küldöttgyűlésén elhangzott beszédében kiemelte: a mostani nehéz helyzetben van olyan politikai logika, amelynek megnyilvánulását több nyugati országban látni, és amely szerint tekintélyes mértékben az agráriumra akarják hárítani a válság terheit. Magyarországon ilyesmi soha nem fog történni, az agrárium kárára nem fognak válságot menedzselni – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: itt nem megszorítások vannak, nem az emberekkel, a mezőgazdasággal fizettetik meg a válság árát.
Kifejtette: nem egyszerűen egy párt győzött április 3-án, hanem a magyar vidék győzött, és bár nem szabad lebecsülni a Budapesten kapott támogatást, a választást a vidék nyerte meg. Így a vidéknek jogos elvárásai vannak az új kormánnyal szemben, amelyet pedig kötelezettség terhel a vidék felé – magyarázta. Hozzáfűzte: a kormánynak a vidék igényeit teljesítenie kell, az érdekeit ki kell szolgálnia.
Arról is beszélt, hogy nagyon régen nem volt akkora aszály, mint most, és ha ez nem lenne elég, háború is van a szomszédban, aminek hatására az árak az egekbe szöktek, és ennek a helyzetnek a súlyát, az ezzel járó feladatok súlyát mindenki, az agrárszakemberek, a politikusok és a választópolgárok is érzik. Ilyenkor az egyetlen megoldás az egység, ezért nem véletlen, hogy április 3-án ilyen hatalmas egységben sikerült megnyerni a választást – vélekedett.
A miniszterelnök a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét (Magosz) régi szövetségesnek nevezte. Egymásra eddig is számíthattak, közösen vállalták a Magosszal, hogy képviselik a magyar agrártársadalom érdekeit és értékeit, és ebből a közös politikai akaratból született meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – emlékeztetett.
Kitért rá: az európai helyzet bonyolult és nehezen megjósolható, mindenkinek új helyzetet hozott a háború. Jelenleg mindent a háború határoz meg, rendkívül kiszámíthatatlan a helyzet, és ilyenkor fontos, hogy mindenki őrizze meg a hidegvérét, stratégiai nyugalomra van szükség – hangsúlyozta.
Úgy látja, ha a gyorsan változó környezet fejleményeire gyorsan reagálnak, olyan hektikus és kiszámíthatatlan lesz a politika, mint az események változása. Kellenek fix pontok, amelyekhez következetesen tartani kell magukat, ilyen a költségvetési hiány megtartása, a rezsicsökkentés, a családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatás és a nyugdíjak védelme, valamint az államadósság csökkentése – sorolta.
Orbán Viktor szerint, bár a Magyarországot a háború miatt sújtó infláció befolyásolására az ország eszközei korlátozottak, a magyar gazdaságnak van esélye rá, hogy a bonyolult környezetben is találjon egy olyan ösvényt, amelyen haladva kimaradhat a gazdasági válságból.
Közölte: a V4-es országoknak reális esélyük van arra, hogy okos gazdaságpolitikával egy általános európai recesszióból is ki tudjanak maradni. Ha a visegrádi országok képesek Brüsszeltől eltérő módon egy önálló ösvényt kijelölni maguknak, akkor lehetséges, hogy kimaradjanak az európai recesszióból – mondta.
Megjegyezte: persze nem tesz jót, hogy éppen háború van a szomszédban, mert a háború és az oroszok megítélésében különbségek vannak közöttük, de jó esély van arra, hogy a négy ország összehangolva a politikáját egy olyan gazdaságpolitikát valósítson meg, amely a lassuló növekedés mellett is „kivisz minket a most fenyegető felhős égbolt alól”.
Kiemelte: ez azt jelenti, hogy van esély arra, hogy ebben az évben a magyar gazdaság ne csökkenjen, hanem növekedjen, sőt lehetséges – a háborús bizonytalanságot is figyelembe véve -, hogy ebben az évben a magyar gazdaság 4-6 százalék közötti mértékben növekedjen. Ugyanakkor fontos, hogy úgy kell majd gazdaságpolitikát folytatni, hogy közben a legnagyobb felvevőpiacunk, Németország komoly bajoktól szenved – közölte.
Orbán Viktor kitért rá: az EU-val folytatott együttműködés is befolyásolja a magyar gazdasági helyzetet, és most úgy tűnik, hogy az Európai Unióvaló való megállapodás elől minden szakmai akadály elhárult, tudtak tenni olyan javaslatot, amely megfelel az EU igényeinek, a genderkérdésben fennálló véleménykülönbséget pedig elválasztották a pénzektől, „vagy legalábbis tettünk ebbe az irányba egy lépést”. Elvileg tehát készen áll minden, hogy megszülessen az együttműködési megállapodás az Unió és Magyarország között, amelyre „mind a két félnek szüksége van” – fogalmazott.
Elmondta: „politikai ellenfeleink” meg akarják ezt akadályozni, az európai baloldal mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Bizottság és Magyarország ne tudjon megállapodni, és „sajnos a magyar baloldal is része ennek az akciónak”.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy annak idején sikerült elérni, hogy magyar termőföld magyar kézben maradt, és „ez nem is változik meg”.
2022.07.07.
Súlyos aszály van!
Az ma már luxus, hogy 3 balatonnyi vizet engedünk ki az országból, ennyivel többet, mint ami beérkezik hozzánk.
Ismételten megnyílik az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel
A Széchenyi Beruházási Hitel Max július 1-jétől megújúlva áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére, közölte Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A futamidő akár 10 év is lehet és a hitel a teljes futamidőre ezentúl is fix kamaton évi 1,5 százalékon vehető igénybe. A fenntarthatóságot-, a technológiaváltást célzó beruházások magasabb támogatásban részesülnek, esetükben a támogatással csökkentett kamat mindössze 0,5 százalék évente.
A mezőgazdaságra vonatkozó szigorúbb uniós támogatási szabályok miatt a felvehető hitel összege legfeljebb 400 millió forint.
Mezőgazdasági termeléshez, vagy erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó beruházásnál a hitel felhasználható: a szántóföldi növénytermesztéshez szükséges erő- és munkagépek beszerzésére, öntözési beruházások finanszírozására, tenyészállat beszerzésre, termőföld vásárlásra, mezőgazdasági termeléssel, vagy erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozásokban történő tulajdonrész vásárlásra, illetve ezen beruházásokhoz kapcsolódó forgóeszköz finanszírozásra.
A hitelhez az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány akár 90 százalékos mértékű kezességvállalása kapcsolódik, mindössze 0,25 százalékos éves díj mellett.
A hitelterméket továbbra is a KAVOSZ Zrt. által működtetett regisztráló irodák forgalmazzák. Részletes információ a regisztráló irodákban és ezen az oldalon áll az érdeklődők rendelkezésére.
Forrás: AM
Forrás: NAK
2022.06.28.
Üzemlátogatás a gárdonyi Csiribpusztán
Győrffy Balázs NAK elnök és a NAK FMSZ elnöke a gárdonyi Csiribpusztán járt, ahol megcsodálhattuák a Borbás Kert gyümölcsültetvényeit, a hozzájuk tartozó hűtőházat, valamint a gyümölcslevet, illetve az almachipset gyártó gépsort. Sok ilyen gazdaságra lenne szüksége a magyar agráriumnak, ahol a megtermelt alapanyagot maguk feldolgozzák, így a hozzáadott érték a termelőnél realizálódik. Az agráriumba érkező támogatásoknak köszönhetően most sokaknak lesz lehetőségük feldolgozó kapacitás kiépítésére, bővítésére.
2022.05.10.
Gazda leszek pályaorientációs délután
Ma délután megismerhették a fehérvári fiatalok az agrárium színes világát. A Mézszállítás.hu – Kiss Méhészetnek köszönhetően megtudták, hogy a virágporból hogyan lesz méz és arról is hallottak, hogy milyen jótékony hatásai vannak az Apiterápiás Háznak. Beülhettek az Aranybulla Zrt. modern John Deere traktorába és megkóstolhatták a Borbás Kert finom termelői cseresznyéit. Átböngészték a Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium és az Eötvös József Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium képzéseit és végül útravalónak Gazda leszek kiadványt kaptak a Székesfehérvár és Környéke Gazdakör Egyesület standjánál. Reményeim szerint minden fiatal megtudta, hogy miért érdemes a magyar agráriumot választani nem csak bevásárlás, hanem továbbtanulás és karrierépítés esetén is.
2022.06.13.
Fejér megye legjobb civil kezdeményezése a Gazda leszek program
A Fejér Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ a Civil Nap alkalmából pályázati kiírást hirdetett meg azzal a céllal, hogy megtalálja Fejér megye legjobb, civil kezdeményezésű programját. A hagyományteremtő felhívásra számos pályamunka érkezett, melyek közül első alkalommal öt került ki győztesként. A nyertes civil szervezetek, a V-61 Alba Regia Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete, a Pata és Mancs Terápiás és Oktatási Egyesület, a Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete és a Székesfehérvár és Környéke Gazdakör Egyesület egy kültéri tablókiállításon mutatkozhatnak be, amelyet interaktív módon is megtesznek majd a hét folyamán a Civil Központ előtti téren.
2022.06.07.
Baranya megye is csatlakozott a Gazda leszek programhoz
Rittlinger József, a NAK Baranya megyei elnöke, Adél Kovács-Goda kabinetvezető, Anita Sáhó-Rittlinger MNVH területi felelős és Horváth Vivien a mohácsi Szőlőhegyi Oviba látogatott el, hogy népszerűsítsék a gazdálkodást, a zöldségeket-gyümölcsöket, hogy megmutassák a helyi – baranyai – termékek különlegességét és mellettük a tavasz, a kert és a virágok csapatépítő erejét.
2022.05.24.