Fejér Megyei Gazdakörök Szövetsége

1500 milliárd forint jut idén a vidékfejlesztésre!

Mintegy 1500 milliárd forint értékben írnak ki pályázatokat a VP keretében.

A tavalyi állattenyésztési pályázatokra 300 milliárd forintot, az üveg- és hűtőház fejlesztésekre 80 milliárd forintot fordítanak.

Új ÁTK pályázatot is meghirdetnek, várhatóan 2021 áprilisában.

A „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására” 15 milliárd forint van előirányozva, szintén áprilisi meghirdetéssel.

Terménytárolók, szárítók, tisztítók és vetőmag-előállító üzemek fejlesztésére a tervek szerint 30 milliárd forint lesz biztosítva. Várható meghirdetés: 2021 május.

Forrás: http://gazdakorok.hu/?p=9617

2021.02.13.

Egyszerűsödtek a földcsere szabályai

Már nem kell földművesnek lennie a cserepartnernek!

Komoly akadály hárult el a birtokösszevonások elől, hiszen eddig csak maximum 1 hektárig lehetett földet cserélni a földművesnek nem minősülő személlyel.

A jogszabály ugyanis új földszerzésnek minősíti a cserét, még akkor is, ha az ügylet során éppenséggel kevesebb földet kaptunk cserébe.

A Földforgalmi törvény módosítása után ez az akadály elhárult a birtokegyesítések elől:

– A törvényes örökléssel szerzett föld cseréje esetén már túlléphető az 1 hektáros és a 300 hektáros tulajdoni maximum a csereterület mértékével

és

– A 2014. május 1-jén már meglévő föld cseréje esetén szintén túlléphető az 1 hektáros és a 300 hektáros tulajdoni maximum a csereterület mértékével.

Az viszont nem változott, hogy csere esetén sem ütközhetünk a feltűnő értékaránytalanság tilalmába.

Jogszabályhely: Földforgalmi tv. 17. § (1) bekezdés d) pont illetve (2) bekezdés

2021 első felében várható vidékfejlesztési pályázatok

A két programozási időszak közötti átmeneti év lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenlegi jogszabályi háttérrel a következő hét éves költségvetési ciklus terhére fejlesztési támogatásokat vegyenek igénybe a gazdálkodók. Az év első felében hat új felhívás is várható, amelyeket az alábbiakban mutatunk be.

Januárban jelenik meg 2,3 milliárd Ft keretösszeggel az öntözési közösségek együttműködésének a támogatása. A maximum 250 000 euró támogatás meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelep(ek) üzemeltetésére, fenntartására, fejlesztésére, esetleg új öntözési beruházások előkészítésére vehető igénybe.

Februárra várható a külterületi helyi közutak fejlesztése című pályázat 30 milliárd Ft-os kerettel. A külterületi úthálózat fejlesztése jelentősen javítja a vidéki lakosság életkörülményeit, hozzájárul a mindennapi szükségleteik kielégítéséhez, amelyek lehetnek szociális, egészségügyi igények, valamint természetesen a munkahelyeket is könnyebben elérhetjük.

Márciusban hirdetik meg a „Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenysége” című pályázatot egyszerűsített eljárásrenddel és 8,7 milliárd Ft-os keretösszeggel.

Áprilisban jelenik meg az „Állattartó telepek megújításának támogatása” 10 milliárd Ft-os kerettel, amelyre az előzetes tervek szerint kizárólag a 100 millió Ft alatti beruházással tudjuk benyújtani a támogatási igényeket.

Szintén áprilisra várható 15 milliárdos kerettel a „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című felhívás.

2021. májusában pedig megjelenik a széles körben régóta várt „Terménytárolók, szárítók, tisztítók és vetőmag előállító üzemek fejlesztése” című felhívás mintegy 30 milliárd Ft-os forrás kerettel.

A fentiekből is jól látható, hogy a 2020 őszén elinduló pályázati dömping, még az idei év első felében is folytatódik, ami további 96 milliárd Ft fejlesztési forrást biztosít a gazdálkodó szervezetek számára.

(Németh Bálint /NAK)

2021.01.12.

Négyezer milliárd forintos támogatás a magyar vidék fejlesztésére

A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése.

Nagy István hangsúlyozta, éppen ezért óriási a jelentősége annak, hogy a kormány bizalmat szavaz a magyar gazdáknak, az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak azzal, hogy 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé.

A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti – emelte ki a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket.

Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – tette hozzá.

A tárcavezető megjegyezte, a soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése.

Azt szeretnénk, hogy a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei legyenek a következő évtizedeknek – fűzte hozzá.

A miniszter kitért arra is, hogy a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik.

Nagy István kifejtette, az elmúlt tíz év politikája a magyar föld és a magyar vidék védelmében, megerősítésében telt a kormány részéről, amelynek keretében szövetséget kötöttek a gazdákkal, elindult a Magyar Falu Program, megvalósult a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, eredményesen zárultak a földárverések.

Ma a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel találja meg számításait egy fiatal vidéken, ahol megerősödött az agrár-középosztály és a családi gazdálkodók köre – emlékeztetett a miniszter.

Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/negyezer-milliard-forintos-tamogatas-a-magyar-videk-fejlesztesere-3477898/

2021.01.11.

Törvénymódosítás az öntözőkutakról

Cél: Bírságmentesen legalizálni a kutakat!

Kihirdették a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását, melynek célja, hogy bírságmentesen lehessen bejelenteni az illegális mezőgazdasági kutakat.

Korszerű gazdálkodást öntözés nélkül már nem lehet folytatni – értékelt Jakab István.

Több tízezerre tehető ugyanis az engedély nélkül létesített kutak száma, ezért fontos, hogy mentesítve a gazdát, ezek kerüljenek nyilvántartásba.

A törvény kimondja: 2023. december 31-ig bírságmentesen lehet bejelenteni a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat.

Komoly változás, és ez már az újonnan létesítendő kutakra is vonatkozik, hogy a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett elegendő lesz bejelentést tenni a nyilvántartásba vétel céljából.

A hatósági feladatkör egyébként átkerült a Nemzeti Földügyi Központhoz.

A törvény szövege elérhető itt [a legfontosabb módosítások: 28/A. § (1c) bekezdése; 29. § (7) bek.; 45/N. §]: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500057.tv

Forrás: http://gazdakorok.hu/?p=9549

2021.01.07.

Részletes tájékoztató a családi gazdaságok reformjáról

A NAK külön internetes oldalon is összefoglalja az új jogszabállyal kapcsolatos tudnivalókat. Itt részletesen megismerhető a szabályozás, ki-ki aszerint is tájékoztatást kaphat, hogy jelenleg melyik kategóriába tartozik. Az aloldalon elérhető egy adózási kalkulátor, megismerhetőek a jövőbeni működési formák, illetve az is, hogy az év végéig kinek milyen teendője van a változásokkal kapcsolatban.

További részletek:
A kamarai internetes portál családi gazdaságok reformjával kapcsolatos átfogó, tájékoztató oldala (www.nak.hu/csg) számos lényeges információt tartalmaz, melyek a megújuló gazdasági környezetben való pontos tájékozódást segítik elő. A www.nak.hu/csg oldalon található interaktív ikonsorból elérhetőek a különböző gazdálkodói formák szerinti „kisokosok”, bemutató videók, továbbá őstermelői adózási kalkulátor, az új szabályozást bemutató kiadvány, egy gyakori kérdések aloldal és egy blokk a téma aktuális híreivel.

Rögtön a főoldali kiválasztási ábra alatt található a reform összefoglaló tájékoztató videója (https://youtu.be/lb46JvQ71Z0), az alatta lévő kilencoldalas, letölthető általános kisokos rávilágít a reform előzményeire és bemutatja a változásokat. Az weboldal eleme a minden aloldal alján megjelenő Hírek blokk, ahol könnyedén elérhetőek az aktuális információk. A híreken kívül minden aloldal szélén megtalálható az Őstermelői adózási kalkulátor (https://www.nak.hu/ostermeloi-adozas-kalkulator), mellyel mindössze négy adat megadásával megbecsülhető a várható adókötelezettség. Ha az érdeklődő elakadna a kalkulátor használatában, egy letölthető használati útmutató is segítségére van. A kalkulátor alatt lehetőség van letölteni (https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3553-csaladi-gazdasagok-reformja-tajekoztato-kiadvany-a-csaladi-gazdasagokrol-szolo-torvenyrol) a családi gazdaságok reformjáról szóló összefoglaló kiadványt, ami teljes körű tájékoztatást ad a 2021. január 1-jétől hatályba lépő törvényről. Szintén a portál jobb oldalán található a „Gyakran ismételt kérdések” fül, ami az általánosan felmerülő kérdésekre ad választ.

Az őstermelők aloldalon (https://www.nak.hu/csg/ostermelo) található külön az őstermelőkre vonatkozó tájékoztató videó (https://youtu.be/R5WHnDDbhiw), alatta pedig letölthető az őstermelői kisokos.
Az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) (https://www.nak.hu/csg/ocsg) aloldalon az érintetteknek szóló tájékoztató videó látható (https://youtu.be/MBwt8DPOONY), valamint egy hozzá tartozó, letölthető kisokos.
A családi mezőgazdasági társaságok (CSMT) aloldalon (https://www.nak.hu/csg/csmt) egy az új formát bemutató összefoglaló videó található (https://youtu.be/ukrb2_GTjNI), illetve egy kapcsolódó kisokos.

Mindemellett a NAK ügyfélszolgálata minden kérdésben áll az érdeklődők rendelkezésére, az ugyfelszolgalat@nak.hu e-mail címen.

(NAK/Pécsek I.)

Forrás: https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/102928-reszletes-tajekoztato-a-csaladi-gazdasagok-reformjarol

2020.12.23.

Nincs szükség új őstermelői igazolványra

Az év végén hatályát vesztő igazolványok helyett nincs szükség új őstermelői igazolvány kiváltására.

Ahogy az őstermelői működési forma tekintetében, úgy a hozzá kapcsolódó adminisztrációban is új szabályokat hoz a családi gazdaságokról szóló CXXIII. törvény. Ennek eredményeként az őstermelők adminisztrációs terhei is csökkennek úgy, hogy 2021. január 1-től megszűnik az őstermelői igazolvány, ami helyett az őstermelőkről vezetett közhiteles nyilvántartásban lehet majd a vonatkozó nyilvános adatokat megtalálni.

A fentiek alapján felhívjuk a figyelmét azon őstermelőknek, akiknek az igazolvány hatályosságának utolsó napja 2020. december 31-re esik, hogy nem kell a hatályosság végéig új igazolványt kiváltaniuk ahhoz, hogy a 2021. január 1-től őstermelői jogviszonya folyamatos legyen. A jogfolytonosság a törvény erejénél fogva megvalósul, mivel automatikusan őstermelőnek minősül, aki 2020. december 31. napján hatályos őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.

(NAK/Buda Péter)

Forrás: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/102932-nincs-szukseg-uj-ostermeloi-igazolvanyra

2020.12.18.

Nem szabad elvonni az éltető nitrogént a talajból

 

Nem szabad elvonni az éltető nitrogént a talajból

Nem szabad elvonni az éltető nitrogént a talajból

A gazdák számára pozitívan változott a nitrátrendelet, miáltal több hatóanyag kerülhet a termőföldekre, köszönhetően többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) munkájának is.

A gazdálkodók hatékony munkavégzése elől gördít el akadályt a nitrátrendelet most megjelent módosítása. A NAK mintegy két éve kezdett egyeztetéseket az érintett szervezetekkel, kutatóintézetekkel, segítve a szükséges üzemi kísérleteket, ennek is köszönhető a szabályozás kedvező változása, jelezte a Hírlapnak Varga Imre István, a NAK Fe­jér megyei elnöke. Mint megtudtuk, a módosítás elsődleges célja a nitrogénhiánnyal járó úgynevezett pentozánhatás kiküszöbölése volt. A pentozánhatásról a NAK így nyilatkozik:
A szármaradványok talajba kerülésekor vagy a nem teljesen érett, szalmában gazdag trágya használatakor a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől, emiatt a növények tápanyaghiányosak lesznek, átmeneti nitrogénhiány állhat elő. Tehát amennyiben a szármaradványokat a talajba forgatják a talaj szerkezetessége, a talajélet segítése érdekében, vagy ha nem oldható meg teljesen érett szerves trágya használata, úgy nitrogénműtrágyát adagolnak a szerves trágyához, szármaradványokhoz, és azzal együtt forgatják be a talajba. Így a bomlás során a műtrágyából származó nitrogént használják fel a baktériumok, nem a környezettől vonják el azt.

A nitrogén jól mozog a talajban, és hamar a felszíni vizekbe kerül

Pótolni kell tehát a talaj nitrogéntartalmát, de meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, ugyanis a nitrogén jól mozog a talajban, és hamar a talaj- vagy éppen a felszíni vizekbe kerül. A nitrátok és nitritek magas jelenléte kifejezetten környezetszennyező, ezért valóban csak annyi nitrogént szabad kijuttatni a gabonák és kapások alá, amennyi a kultúrnövények fejlődéséhez és a szármaradványok lebontásához szükséges. A NAK-közleményben az áll, hogy a nemrég kiadott rendeletmódosítás szerint mostantól minden termőhelyen kiadagolható a vetéstől függetlenül 100 kg száraz­anyaghoz további 0,8 kg nitrogén hatóanyag, ami egyes gazdák szerint nem túl nagy változás.

A megyei elnök hozzátette:
– Ez a módosítás egy, a gazdálkodóknak régóta nagy problémát okozó, merev szabályozáson enyhített. A jogszabály-változtatás szükségességét számos gazdálkodó, vállalkozás jelezte a kamarának, ezért is kezdett a NAK egyeztetésbe az érintett szervezetekkel.
A gazdák többsége már elvégezte az őszi műtrágyázást. A lajoskomáromi agrárcégcsoport munkatársa, Puskás Zoltán elmondta, hogy ősszel kombinált műtrágyát szórnak a magágy-előkészítés során a talajba. A nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagok tavaszra eljutnak oda, ahova kell. Hozzátette, hogy 500 hektárt mindig szerves trágyával szórnak meg, és kálisót is tettek a következő évi étkezési napraforgó alá, aminek nagyon fog örülni majd a bojtos gyökérzetű növény. A nitrogént pedig tavasszal szórják majd a gépek mindenhol, így a Lajoskomárom környéki földeken is.

Forrás: https://www.feol.hu/gazdasag/helyi-gazdasag/nem-szabad-elvonni-az-elteto-nitrogent-a-talajbol-de-tuladagolni-sem-erdemes-4520437/

Illusztráció: FEOL, Löffler Péter archív

2020.12.18.

Több mint 24 tonna búzát ajánlottak fel Fejér megyei gazdái

Több mint 24 tonna búzát ajánlottak fel Fejér megyei gazdái

Több mint 24 tonna búzát ajánlottak fel Fejér megyei gazdái

A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása. Fejér megyében összesen 24.350 kg búzát adományozott 219 gazda, melyből több mint 17.5 tonna lisztet készítettek az Aranka malom segítségével.

Az egész éven átívelő programban Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyar lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók a rászoruló magyar gyermekeket segítő szervezeteknek – határainkon innen és túl.

Fejér megye az óta is az élen jár az adományozásban. Az esztendő végén Varga Imre István az Agrárkamara Fejér megyei elnöke köszönetet mondott a gardáknak, és külön megköszönte Horváth Miklós Csaba önkormányzati képviselő önzetlen, segítő munkáját a program megvalósításában. 

Idén nyáron Lajoskomáromban Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, Varga Gábor országgyűlési képviselő, Varga Imre István, a NAK Fejér megyei szervezetének elnöke, Kiss Norbert Ivó, a Fejér Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke, Reizinger Tibor, a Lajoskomáromi Gazdakör, és Kauserné Dr. Szabó Virág, az Ifjú Gazdák Fejér Megyei Gazdakörének elnöke, valamint Reizingerné Bodai Márta a Fejér Megyei Gazdasszony Tagozat elnöke öntötte össze jelképesen a megyében adományozott búzát.

Varga Imre István hangsúlyozta a Fejér megyei gazdatársadalom ismét bizonyosságot adott összetartozásáról, segítő szándékáról, és bizakodva tekintett a jövőbe, hogy az adományozók számára és az adományok mennyiségének növelésére tett felhívásuk 2021-ben is teljesülhet.

Forrás: https://www.szekesfehervar.hu/tobb-mint-24-tonna-buzat-ajanlottak-fel-a-megye-gazdai

2020.12.03.