Az ötödik védekezési szezonját kezdte meg a jégkármérséklő rendszer
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER), amely aznap megkezdte védekezési szezonját. Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
A NAK által kiépített rendszernek az idei immár az ötödik üzemelési éve, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. A rendszer a kármegelőzés mellett adatszolgáltatással támogatja az agrárkár-enyhítési rendszer fejlesztéséhez szükséges elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést a JÉGER működtetésében résztvevő társszervezetekkel. Az előzetes számítások szerint a rendszerre fordított 1 forint mintegy 33 forint éves termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.
A jégkármérséklő rendszer 2022. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2022. szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. A 2021-es szezon 169 védekezési napjából országosan 92 napon (tehát átlagosan minden héten közel 4 napon) kellett bekapcsolni a generátorokat.
A generátorkezelők körében idén is versenyt hirdet a NAK. A riasztási időszak lezárultával a legjobb kezelő 80 000 forint jutalomban, a megyei legjobbak 30 000 forintban részesülnek. A generátorok kezelése nagy felelősség, odaadó munkájukat kívánja elismerni ezzel a gesztussal a kamara.
A jégkármérséklő rendszer működését a korábbi gyakorlatnak megfelelően szakmailag az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) támogatja. Az OMSZ alapadatokat és jelentéseket is biztosít a NAK számára. A kamara az idei védekezési szezonban is 2-3 hetente készít utólagos szöveges elemzéseket a zivataros napokról, továbbá heti statisztikát állít össze, amelyek online felületen is elérhetők lesznek. A NAK ezekkel az elemzésekkel is próbálja segíteni a gazdákat, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek mezőgazdaságra gyakorolt hatásaira jobban fel tudjanak készülni.
2022.04.29.
Növényházból garantáltan egészségeset!
Már elérhetőek a hazai üzletek polcain a magyar termesztésből származó friss tavaszi zöldségek. – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A növényházakban megtermelt paradicsom, paprika, uborka és salátafélék vitamin tartalma és élelmiszeregészségügyi biztonsága egyaránt igen magas, ráadásul a friss magyar áruk mind ízben, mind frissességben felülmúlják az importot.
A hajtatott zöldségek termesztésének előnye, hogy külső, időjárási tényezőktől függetlenül, fedett termőhelyen, szabályozott víz–, levegő–, fény– és hőhatás mellett termelhetők. A zárt termesztőberendezések alkalmazása a hazánkhoz hasonló mérsékelt éghajlati viszonyokkal rendelkező területeken terjedt el, ahol a szabadföldi termesztés kora tavasztól késő őszig tart. Ezzel a megoldással, fűtött vagy fűtetlen viszonyok között, fóliában vagy üvegházban a termesztési szezontól függetlenül folyik a termelés.
A 1,7 millió tonnás magyar zöldségtermelésnek közel negyede származik a zöldséghajtatásból. Ez mintegy 2 600 hektár technikai felületet jelent, amely – a többes (többszintes) hasznosítást is figyelembe véve – körülbelül 3400 hektár termőföldnek felel meg. A legfontosabb hajtatott zöldségfajok között szerepel a paprika (kb. 1 500 hektár), a paradicsom (kb. 310 hektár), az uborka (kb. 100 hektár), és a hajtatott salátafélék (kb. 665 hektár). Fő hajtatási területeink a dél-magyarországi (77%) és a közép-magyarországi (13%) régiókban találhatóak. A 2020-as felmérések alapján (KSH) a növényházak területének 66%-a fűtetlen volt, 16%-án termálvízzel fűtött, 5,1 % pedig gáz, 2,3% biomassza, 11% pedig egyéb fűtésű. A fűtött hajtatóberendezések közel 94%-át geotermikus energiával fűtik. Hazánkban a megújuló energiaforrások közül a mély-geotermikus energiahasznosításban jelentős potenciál rejtőzik, a fenntartható reális éves geotermikus jelenlegi kapacitásokat akár hatszorosára is lehetne növelni. 2013-ban a kormány elérhetővé tette ezen energia felhasználását a hajtatókertészek számára, egyedülálló módon hazánkban. A 2014-2020. évi EU költségvetési időszakban a Vidékfejlesztési Program keretében nyílt lehetőség fejlesztésekre, amelyre az ágazat részéről nagy igény mutatkozott. A geotermikus energia felhasználásával hazánk jelentős előnyt kovácsolhat a termesztésben a jelenleg fellépett energiaválságban.
A hazai hajtatott zöldségek azon ritka termékek közé tartozhatnak, ahol az az egész éven át történő áruházlánci beszállítás és a minőségi kínálat megoldott. A friss fogyasztás nemzetközi trendjének és az egyre szélsőségesebb időjárás figyelembevételével a növényházi termelés
biztonságos, jó minőségű és időzített termékeket biztosít a hazai és nemzetközi piacra. Növényházi termeléssel a termelési időszak széthúzására, ezáltal a hazai ellátás bővítésére, valamint az export növelésére is van lehetőség. Ezt igazolják a külkereskedelmi adatok is, ahol jól látható, hogy jelentősen megnövekedett az elmúlt években a hazánkban megtermelt zöldségek kivitele. A KSH adatai szerint az előző évhez képest 2021-ben +51%-kal nőtt a paradicsom, +16%-kal a paprika, és +11%-kal a salátafélék exportja.
A fogyasztók számára is kiemelten fontos, hogy a növényházi termesztésből származó termékek élelmiszeregészségügyi biztonsága is magas, a hazai hajtatott paprika, paradicsom és uborka kultúrákban már 80-90 %-ban a károsítók természetes ellenségeit felhasználva biológiai növényvédelmet alkalmaznak. Továbbá beltartalmuk, sőt élvezeti értékük, ízük is jobb, mint a külföldről érkezett import termékeknek.
A hazai trendek alapján, egyre népszerűbbek a különlegesebb ízű vagy színvilágú zöldségek. A paradicsom esetén a sárga és csokoládé színű koktél és cherry típusú paradicsomok, a paprikából pedig egyre keresettebbek az édesebb, színesebb termékek. Ebből adódóan megnőtt az igény a hazai kaliforniai-, pritamin-, kápia-, és bocskor paprika iránt is. A salátafélék szortimentje is igen változatos, a fejes saláta mellett, római- madársaláta, valamint a rukkola iránti kereslet is jelentős. Ezek mellett ne feledkezzünk meg a friss hazai kígyóuborkáról, a hónapos retekről és újhagymáról sem, amelyek ugyancsak hozzájárulnak vitaminkészleteink feltöltéséhez.
Ösztönzünk mindenkit arra, hogy a hazai termékeket válassza!
Forrás: https://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/104417-novenyhazbol-garantaltan-egeszsegeset
2022.04.12.
Adományt gyűjtenek a magyar gazdák is
Összefog a magyar gazdatársadalom is az ukrajnai háborús menekültek segítésére. Adománygyűjtést indított a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), illetve a Magyarok Kenyere Alapítvány, a beérkező adományokat az ukrajnai menekültek ellátására juttatja el.
Várják a gazdálkodók és mindenki más pénzadományát, melyekből a háborús menekültek ellátását segítik.
Számlaszám: 10405004-00012345-00000003
Számlatulajdonos: MAGOSZ
Közlemény: Háborús menekültek
Mint a MAGOSZ kapcsolódó közleményében is szerepel, a gazdák, gazdakörök nem csak adományokkal, hanem személyes jelenlétünkkel is segítenek az ukrajnai menekülteknek:
A gazdaköri tagok ott vannak a magyar-ukrán határon, Vásárosnaményban, Beregsurányban, és munkájukkal, saját termékeikkel is segítik a menekültek ellátását. A helyi gazdaköri vezetők mellett a határra érkezik Jakab István, a MAGOSZ elnöke is.
Forrás: https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/104293-adomanyt-gyujtenek-a-magyar-gazdak-is
2022.03.09.
Stratégiai árucikk lett a gabona
Megrengetheti a gabonapiacot az orosz–ukrán háború, a terményárak a fegyveres konfliktus kirobbanásának hírére azonnal az egekbe szöktek, s mivel a két ország jelentős gabonaexportőr, ezért az árakon kívül a kereslet is megugrott. A magyar kormány gyorsan lépett az ügyben, s még mielőtt a hazai készletek külföldre vándorolhattak volna, a legfontosabb takarmány-alapanyagok esetében bejelentési kötelezettséget vezetett be. Ha szükség lesz rá, az agrárminiszter megtilthatja ezen termények kivitelét, a szállítmányokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vásárolja majd meg.
Az állam vásárolhatja fel a külföldre szánt gabonát, az erről szóló rendelet a hétvégén jelent meg a Magyar Közlönyben. Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzettel közölte: az ukrajnai háború okozta rendkívüli helyzetben, a kormány döntése értelmében 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih). Fontos kitétel, hogy a bejelentési kötelezettség a tranzitszállítmányokra és a humanitárius segélyekre nem vonatkozik.
– Meg kell védeni a magyar gazdákat és a magyar családokat a gazdasági, ellátásbeli problémáktól, ez a kormány fő feladata. Ezért, különös tekintettel a hazai állattartókra, az állatállomány takarmánnyal való ellátására és a hústermelésre, az állam megtilthatja a gabona külföldre szállítását – hívta fel a figyelmet Nagy István.
A tárcavezető lapunk kérdésére azt mondta, a rendelet a legfontosabb takarmány-alapanyagok kivitelét korlátozza. A miniszter szerint a rendkívüli döntést azért hozta meg a kormány, mivel az orosz–ukrán háborús helyzet miatt jelentős áremelkedés tapasztalható a világpiacon, ami előrevetíti, hogy a hazai termények iránt is erősebb kereslet lesz a következő hetekben.
Oroszország és Ukrajna jelentős gabonaexportőr-országok, éves szinten a két állam összesen mintegy százmillió tonnát exportál, aminek durván a felét a búza teszi ki. Nem csoda tehát, ha a fegyveres konfliktus kirobbanása miatt jelentős félelem alakult ki a piacon, sokan attól tartanak ugyanis, hogy a háború következtében leáll a két ország gabonakivitele.
A gabonaárak már eddig is rekordokat döntöttek: a chicagói árutőzsdén február 21. és március 1. között 25 százalékkal emelkedett a búza, 13 százalékkal a kukorica és hat százalékkal a szójabab ára. Az európai piacon pedig még ennél is jobban emelkedtek az árak: a búzáért 26, az árpáért 22 százalékkal kértek többet március elsején a kereskedők, mint az orosz–ukrán háború kitörését megelőzően. A búza jegyzésének értéke március elején meghaladta a 355 dollárt. A drágulás a hazai piacon is megjelent, a Magro.hu online piacterén a búza felvásárlási ára a február végi 78 ezer forintról március elejére 100 ezer forintos tonnánkénti szintre került.
– Nem lehet megjósolni, hogy az intézkedésnek köszönhetően mennyivel több áru marad itthon, a kormány döntése ugyanis megelőző jellegű. Folyamatosan monitoringozzuk a takarmánypiacot és a gabonapiacot, ennek figyelembevételével mérlegeljük majd, hogy ha kell, mennyi gabonát kell itthon tartani. Nincs tehát előre rögzített célszám ezzel kapcsolatban, a piaci jelzések alapján meghatározható tényleges szükségletek határozzák meg majd a döntéseket – mondta lapunknak a miniszter.
Az elmúlt évben nem volt rossz a hazai termés, búzából és árpából is az átlagosnál nagyobb mennyiséget takaríthattak be a gazdák, a kukorica esetében ugyanakkor a megszokottnál jóval szerényebb hozamokat értek el a szántóföldi növénytermesztők. A búza termésmennyisége kilencedik éve haladta meg az ötmillió tonnát, 2021-ben 5,3 millió tonna került le a földekről, az árpa termésmennyisége pedig 1,7 millió tonna volt. A 6,3 millió tonna kukorica ugyanakkor az előző évhez viszonyítva mintegy 25 százalékos csökkenést jelent. Napraforgó esetében is nőtt a betakarított mennyiség, összesen 1,8 millió tonna kerülhetett a magtárakba.
Hazánk adottságainak köszönhetően – még egy szűkebb esztendőben is – terem annyi gabona, amennyi a hazai szükségletek biztosítására elegendő. Egy átlagos évben ráadásul jelentős mennyiséget exportálni is tudunk. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a 2021. januártól novemberig mintegy kétmillió tonna búza, 743 ezer tonna árpa és hárommillió tonna kukorica hagyta el az országot.
A közlönyben megjelent rendelet szerint a Nébihnél tett bejelentést követően az agrárminiszternek meg kell vizsgálnia, hogy a gabonaexport jelentős mértékben akadályozza vagy ellehetetleníti-e a hazai állattartó telepek takarmányellátásához szükséges alapanyag-ellátást, illetve veszélyezteti-e a közellátást. Amennyiben a tárcavezető úgy ítéli meg, hogy ezek a körülmények fennállnak, akkor tájékoztatja az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t arról, hogy az államnak élnie kell az elővásárlási jogával.
A bejelentési kötelezettség betartását a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhatóság ellenőrzi. Ha valakit rajtakapnak azon, hogy bejelentés nélkül szállít gabonát külföldre, akkor a termény nettó értékének a negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szabnak ki az érintettre.
Forrás: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2022/03/strategiai-arucikk-lett-a-gabona
2022.03.07.
Kifizetési dömping az agráriumban
Ezermilliárd forintot meghaladó vidékfejlesztési forrás jutott el az elmúlt év végéig a hazai gazdálkodókhoz. A kifizetések üteme idén sem lassul, a kormány által lehetővé tett határidő-módosításoknak köszönhetően további jelentős összeg kerülhet a nyertes pályázókhoz.
Jelentős összeg jutott el az elmúlt év végéig a gazdálkodókhoz, a Vidékfejlesztési program keretéből mintegy 1070 milliárd forintot fizetett ki a nyertes pályázóknak a Magyar Államkincstár. A Magyar halgazdálkodási operatív program forrásai közül pedig további 12,24 milliárd forint jutott el az érintettekhez.
Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, a legnagyobb összeget az agrár-környezetgazdálkodási program keretében fizették ki a termelőknek, két jogcímen több mint 250 milliárd forint jutott el így a gazdálkodókhoz.
Az ökológiai gazdálkodásra átállást célzó jogcímek keretében pedig 52 milliárd forintot meghaladó összeget fizetett ki a programban részt vevő termelőknek az államkincstár.
A különböző beruházási felhívások közül a feldolgozóiparnak szánt támogatások közül csaknem 69 milliárd forintot utaltak át a nyertes élelmiszeripari cégeknek, a borászatok által végrehajtott fejlesztésekkel kapcsolatban pedig 19,8 milliárd forint érkezett meg az érintettek bankszámlájára az elmúlt év végéig.
Az állattenyésztés fejlesztését célzó konstrukciókban összességében több mint 75 milliárd forint kifizetése történt meg, ebből 19 milliárd forintot a baromfi-, 23,5 milliárdot a szarvasmarha-, 17,5 milliárd forintot a sertéstelepek korszerűsítésére fordítottak a gazdák, 3,7 milliárd pedig a juh- és kecsketelepek korszerűsítését célozta. A kertészetek által benyújtott pályázatok közül a múlt év végéig mintegy hatvanmilliárd forintot meghaladó összeget fizetett ki az érintetteknek az államkincstár, a legnagyobb tételt – 20,8 milliárd forintot – kertészeti gépek vásárlására fordították a gazdálkodók. Az üvegházak és fóliaházak létesítését célzó felhívás eredményeképp összesen 17,7 milliárd forintot fizetett ki a kincstár, a gombaházak és hűtőházak építését és korszerűsítését támogatandó 13 milliárd forint, az ültetvénytelepítésekre pedig 8,4 milliárd forint érkezett a termelők számlájára.
A mezőgazdaság mellett a vidéki térségek fejlesztését szolgáló pályázatokon is jelentős összegű kifizetések történtek az elmúlt időszakban. A Nagy István által közölt adatok szerint például a településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciójára 25,5 milliárd forint, korábban megítélt támogatást fizetett ki a kincstár, a helyi külterületi közutak karbantartására vásárolható gépekre pedig további negyvenmilliárd forint jutott el az önkormányzatokhoz.
Nagy István írásbeli válaszából kiderült az is, hogy a vidékfejlesztési pályázatok közül összesen 4117 esetben kérték a vállalt beruházás megvalósítási idejének meghosszabbítását a nyertesek, a határidő-módosítások mintegy 351 milliárd forintnyi megítélt forrást érintenek. Ismeretes, a kormány – elsősorban az építőiparban végbement drasztikus áremelkedések miatt – lehetővé tette, hogy a pályázatok nyertesei az eredetileg vállalt határidő helyett később valósítsák meg a vállalt beruházásokat. Ezzel számos esetben sikerült elkerülni azt, hogy a megnövekedett költségek miatt meghiúsuljanak a támogatással érintett fejlesztések.
Az agrárminiszter által nyilvánosságra hozott táblázatból világosan látszik, hogy a legtöbb határidő-módosításra vonatkozó kérelem azon pályázatok esetén érkezett be a kincstárhoz, amelyek valamilyen építést tartalmaznak. A kis méretű terményszárítók korszerűsítése és építése című felhívás esetében 325 nyertes kérte a hosszabbítást, míg az élelmiszeripari feldolgozók közül 502-en éltek a lehetőséggel. Szintén jelentős volt a határidő-módosítás a településképet meghatározó épületek rekonstrukciójánál, mintegy 424 esetben kérték a hosszabbítást az önkormányzatok, a külterületi közutak fejlesztését pedig 391 esetben halasztották későbbre.
Forrás: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2022/01/kifizetesi-domping-az-agrariumban
2022.01.31.
Egyszerűsödik az elővásárlási jog igazolása
A mostani módosítás alapján már nem lesz szükség az olyan igazolásokat csatolni, amelyeket közhiteles nyilvántartás egyébként már tartalmaz.
Ilyen például a szomszéd státuszának vagy a takarmányvállalkozási nyilvántartásnak a külön okirattal történő igazolása.
Fontos, hogy ezekre továbbra is hivatkozni kell az elővásárlási nyilatkozatban.
Az egyszerűsítés most az, hogy külön hatósági okiratot már nem kell csatolni a szerződéshez/elővásárlási nyilatkozathoz.
Ez a könnyítés vonatkozik az előhaszonbérleti jog gyakorlására is.
2022.01.26.
Elektronikus ügyintézés a katasztrófavédelmi szervnél
A Vízhasználat Információs, Ellenőrzési és Integrált hatósági feladatokat ellátó Keretrendszer (VIZEK) eredeti célja a mezőgazdasági öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, fenntartói, hatósági, adózási és kutatási-statisztikai feladatok elektronikus ügyintézési lehetőség bővítése volt.
2020. január elsejével kezdte el éles működését a vízügyi és vízvédelmi hatósági és szakhatósági eljárásokat támogató komplex informatikai rendszer, amelynek keretében megvalósult:
- az elektronikus vízjogi engedélyezés (az adminisztratív feladatok elektronikus támogatása, a szakmai megalapozás biztosítása, az engedélykérelmek beadása, az engedélyek kiadása, az engedélyek nyilvántartása)
- az elektronikus nyilvántartás, elektronikus vízkönyvek (tartalmazza a vízi létesítményekkel, vízi munkákkal és vízhasználatokkal összefüggő jogokat, kötelezettségeket)
- az elektronikus vízkészletjárulék bevallás (ügyfélkapuhoz történő csatlakoztatás, a jogszabályi változások és a meghatározott járulékokkal kapcsolatos feladatok nyomon követése – a kiszabástól a befizetésig)
- az elektronikus bírság-nyilvántartási és folyamatszervezési rendszer (a hatósági ellenőrzések és szemlék során kiszabott bírságokkal kapcsolatos feladatok teljes nyomon követése – a kiszabástól a befizetésig;
- szakhatósági munkafolyamatokat támogató elektronikus modul kialakítása;
- a VIZEK rendszer összerendelése a Vízügyi Igazgatóságok és az Országos Vízügyi Főigazgatóság ügyiratkövető rendszereivel.
- Itt intézze a vízjogi ügyeit elektronikusan!
2022. január elsejével a rendszer továbbfejlesztésének eredményeképpen a vízügyi és vízvédelmi hatósági és szakhatósági eljárásokon túlmenően elektronikussá válik valamennyi hatósági eljárás a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél – meghagyva a papíralapú eljárás választásának lehetőségét a természetes személyek számára.
- Az Integrált Hatósági Ügyviteli Rendszer immáron kiterjed a tűzvédelem, piacfelügyelet, veszélyes üzemek, veszélyes áruszállítás, kritikus infrastruktúra védelem – létfontosságú rendszerek és létesítményvédelem, nukleárisbaleset-elhárítás, polgárvédelem engedélyezési és hatósági ellenőrzési folyamataira.
- Az új szakrendszer biztosítja az ügyfelek részére az országos egységes, szabványos eljárásokat, az egyszerűsített eljárási folyamatokat, az egyszerűsített fizetési kötelezettségek teljesítését, az egykapus ügyintézési rendszert, ezáltal a gyorsabb hatékonyabb hatósági ügyintézést.
- Fontos, hogy az ügyfelek a KAÜ azonosítást követően férhetnek hozzá az ügyintézési lehetőségekhez 2022 január elsejével!
- Itt intézze a hivatásos katasztrófavédelmi szervhez tartozó hatósági ügyeit elektronikusan és/vagy e-papíron!
További részletek:
- Katasztrófavédelem – Integrált Hatósági Ügyviteli Rendszer
- Katasztrófavédelem – Hatósági Szakterületek
(NAK/Tasnádi Gabriella)
2022.01.11.
A jégkármérséklő rendszer 2021. évi eredményei
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett, négy éve működő országos jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja. Ez a rendszer az egyik pillére az agrárkormányzat által 2012 óta kiépített mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek, amely Európa legjobbjai közt van. A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. E forrásból évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít a tárca a NAK számára, így hosszú távra biztosítja a működtetést. Fenntartása nem igényel több termelői befizetést, miközben az utólagosan kifizetett kárenyhítési összegeket csökkenti. A rendszerrel a jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le!
A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, 2018. május 1-je óta. Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara építette ki és üzemelteti, a működtetésének finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. A rendszer üzemeltetésben meghatározó szerepet játszik az Országos Meteorológiai Szolgálat, ezúton is köszönjük munkájukat.
2021-ben immáron negyedik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer. A védekezési szezon idén is április 15-től szeptember 30-ig, összesen 169 napig tartott. Országos szinten 92 napon (tehát átlagosan minden héten közel 4 napon) kellett kiadni riasztást. Az idei esztendő az eddigi legnagyobb kihívás elé állította a jégkármérséklő rendszert. Az elmúlt négy év védekezési időszakai közül az idei bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek.
Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is hidegfront vetett véget a hőhullámnak, amely heves zivatarokkal érkezett, és viharos széllökések, több helyen jégeső és felhőszakadás kísérte azt, néhol villámárvizeket okozva. Hogy ezeken a napokon mennyire szélsőséges volt az időjárási helyzet, azt jól mutatja például, hogy június 25-én néhány óra alatt több, mint 10 szupercella alakult ki az országban, erre még nem volt példa a jégkármérséklő rendszer 2018. évi indulása óta.
Július 9-én Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 km hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak. Ezen a napon 7 szupercella fejlődött ki, és egy nap alatt közel 200 ezer villámot regisztráltak. A határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen nem tudtunk, a jövőben sem fogunk tudni védekezni. Mint azt a korábbiakban is hangsúlyoztuk, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. Azt azonban garantálni tudjuk, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz.
A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján tehát hullott jégeső. Jellemzően borsó, cseresznye, egy-egy esetben dió nagyságú jég volt megfigyelhető, szemben a környező országokkal, ahol jóval nagyobb szemű jég esett. A jégkármérséklő-rendszer használatával tehát mérsékeltük a kialakuló jégszemek méretét, ezáltal preventív módon csökkenteni tudtuk a károkat.
Idén a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada az említett 3, extrém időjárású napon keletkezett. (Tájékoztatásul: 2018 – 22,5 ezer ha; 2019 – 37 ezer ha; 2020 – 32 ezer ha). Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.
A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül idén 8,5 % volt, ez a mutató a rendszer üzembe helyezése előtti 3 év, 2015-2017 átlagában meghaladta a 32 %-ot, azaz az idei közel 4-szerese volt. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az országos jégkármérséklő rendszer működtetésével az idei esztendőben is több tízmilliárd forint kárt előztünk meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.
A 219 automata generátor mellett 767 manuális generátor üzemel az országban, végezetül ezek üzemeltetőinek szeretnénk köszönetet mondani. A generátorok kezelése meglehetősen nagy felelősség, a jégkárok elleni védelmet csak a kezelőkkel együtt lehet véghez vinni. Idén is versenyt hirdettük számukra, különböző paraméterek alapján kiválasztottuk az egyes megyék idei legjobb kezelőit, akik 30 ezer Ft jutalomban részesülnek.
Közülük pedig a legjobb eredményt a Vas megyei Németh Gyula érte el, akik 91 esztendősen utasította maga mögé a többi generátorkezelőt. Ő 80 000 forint jutalomban részesül. Innen is köszönjük áldozatos munkáját, jó egészséget kívánunk neki!
2021.12.26.
NAK és MAGOSZ összevont elnökségi
A NAK és a MAGOSZ összevont elnökségi ülését tartottuk a mai napon, ahol az agrártárca helyettes államtitkáraitól részletes tájékoztatást kaptunk a benyújtás előtt álló KAP Stratégiai Tervről és a tervezett vidékfejlesztési pályázatokról. Emellett a jövő évben esedékes feladatok előkészületeiről is egyeztettünk a Kamara és a MAGOSZ vezetőségével.
2021.12.21.
Megjelent a gazdaságok átadását biztosító törvény
2021. december 21. napján kihirdetésre került a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aktív közreműködésével megalkotásra került agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Törvény), ami a mezőgazdaság jövője szempontjából kiemelten jelentőséggel bíró nemzedékváltás – ami, ha nem, vagy nem megfelelően megy végbe, az veszélyeztetheti a magyar agrárium jövőjét – elősegítését hivatott támogatni.
A Törvény lehetőséget biztosít a gazdaság egységben történő átadására, azaz, a gazdasághoz kapcsolódó összes elem (a föld, egyéb ingatlanok, ingó dolgok, vagyon értékű jogok, társasági részesedések) egyetlen – a gazdaságot átadni kívánó és a gazdaságot átvenni kívánó fél között létrejött – szerződésben, ez a gazdaságátadási szerződés.
A Törvény értelmében gazdaságátadási szerződés a mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó gazdaságának átadása vonatkozásában köthető.
Gazdaságátadó lehet:
- az öregségi nyugdíj korhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki legalább 10 éve saját nevében és saját kockázatára folytat mező- erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy
- a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a földhasználati nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett erdőgazdálkodója vagy az akként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa.
Gazdaságátvevő lehet: az a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabb, az 50. életévét el nem érő – a benyújtott törvényjavaslathoz képest ezen a ponton jelentős változtatás történt, tekintettel arra, hogy a javaslatban még 60 életév szerepelt – mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel és aki
- a gazdaságátadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban áll, vagy
- a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
A gazdaságátadási szerződés megvalósulhat a gazdaság tulajdonjogának átruházásával (gazdaságátadási adásvételi szerződés), a gazdaság tulajdonjogának ingyenes átruházásával (gazdaságátadási ajándékozási szerződés), tartási kötelezettséget megalapozó formában (gazdaságátadási tartási szerződés), vagy életjáradék fizetését megalapozó formában (gazdaságátadási életjáradéki szerződés).
Az átadás gördülékenyebbé tétele érdekében, a Törvény lehetővé tesz egy megállapodáson nyugvó átmeneti együttműködési időszak megteremtésének a lehetőségét, amelynek célja, hogy a gazdaságátadó még az átadást megelőzően bevonásra kerülhet a gazdaság működtetésébe.
A törvény ezen a linken érhető el.
2021.12.23.