Fejér Megyei Gazdakörök Szövetsége

Több százmilliárdos agrárpályázatok jelennek meg

A megújuló vidék, megújuló agrárium program történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttatja és megerősíti a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos hazai társfinanszírozást biztosít a kormány, amely az egész agráriumot és vidéket érintő fejlesztési program elindítását teszi lehetővé. A következő hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázati felhívásokat a kormány döntésének és a Vidékfejlesztési Program következő módosításának köszönhetően.

Emellett a tavalyi év végén megjelent kiírásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszege is 280 milliárd forinttal megemelésre került.

Áprilisban az állattartó telepek megújítására 30, a gyümölcs- és gyógynövény ültetvények telepítésére 15 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás jelenik meg.

Májusban 50 milliárd forintos forrással terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére lesz lehetőség.

A külterületi helyi közutak megújítására pedig 50 milliárd forint értékű felhívás jelenik majd meg. Várhatóan júniusban a kertészetek és a gomba előállító üzemek fejlesztésére 50 milliárd forintos, illetve 20 milliárd forintos forrással jelennek meg pályázatok.

Ugyancsak a nyár elejére várható egy 50 milliárd forintos kiírás a kisebb élelmiszeripari projektek támogatására, egy 200 milliárd forintos kerettel pedig az ágazat nagyobb beruházásaira lesz lehetőség. A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre 100 milliárd forintos pályázat nyílik meg – sorolta a miniszter.

Mindezek mellett természetesen folytatódnak azok a programok, amelyekkel a gazdálkodók a korábbi években is jelentős eredményeket értek el. A tárcavezető példaként említette az agrár-környezetgazdálkodási, az ökológiai gazdálkodási és a tejelő szarvasmarhák állatjóléti támogatásait. Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavalyi év végén kiírt felhívások esetében a kormány a források jelentős emeléséről is döntött.

Így az állattartó telepek korszerűsítésére összesen 260 milliárd forint, a kertészeti üzemek fejlesztésre pedig összesen 68 milliárd forint áll rendelkezésre.

Előbbi felhívás ráadásul várhatóan már júniusban ismét megnyílik, így az állattartók újra pályázhatnak a létesítmények jelentős mértékű akár több milliárd forintos megújítására.

A tárcavezető elmondta, hogy emelt keretösszeggel folytatódnak a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését és az erdősítést támogató intézkedések is. A tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátására, az egyedi szennyvízkezelésre, a helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális megújítására, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére indított nagy sikerű felhívások kapcsán várhatóan továbbra is lehetőség lesz pályázatok benyújtására – emelte ki az agrárminiszter.

Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/tobb-szazmilliardos-agrarpalyazatok-jelennek-meg-3704515/

2021.04.30.

A magánszemélyeknél elhalasztotta a tagdíjbefizetést a NAK

A NAK Országos Elnöksége úgy döntött, hogy a 2021. évi tagdíj-megállapítás két ütemben zajlik. Az első szakaszban az árbevétel alapú tagok fizethetik be a tagdíjat május 1. és június 15. között. Az év második felében, várhatóan ősszel pedig az őstermelők és egyéni vállalkozók tagdíj-megállapítása történik majd meg.

A NAK, alkalmazkodva a járványügyi helyzethez, illetve a gazdálkodók igényeihez átalakította a kamarai tagdíjbevallási és -fizetési szabályokat, csökkentve ezáltal a tagság adminisztratív terheit, sőt, egyenesen megszüntették az oly sokak által kifogásolt, bonyolult tagdíj-önbevallást. Ehelyett a köztestület minden érintettnek megállapítja a fizetendő tagdíjat, a rendelkezésre álló, hivatalos adatok alapján.

Mint megtudtuk, úgy kell ezt elképzelni, mint a NAV által évente elkészített SZJA-bevallást. Ennek megfelelően a kamara tagjainak csak és kizárólag akkor kell időt és energiát fordítani a bevallásra, ha nem ért egyet a kapott eredménnyel, illetve, ha úgy tudja, hogy a bevallásban szereplőkön túl jogosult további tagdíjkedvezményre.

A mezőgazdaságban dolgozók döntő többsége nem szeret papírmunkával foglalkozni, és a NAK ezzel tisztában van, így további engedményként bevezették azt a szabályt, hogy a tagok meghatalmazhatják a tagdíj elfogadására, illetve korrekciójára saját könyvelőjüket vagy könyvvizsgálójukat.

A kamara tehát elkészíti a gazdálkodó szervezetek részére a bevallást és feltüntetik a megállapított tagdíjat. A dokumentumokat május 1-jétől lehet megtekinteni az Agrárkamara honlapjának e-Iroda felületére belépve. Ha megfelel a tagdíj, akkor akár azonnal is lehet fizetni a tagdíjat. Ha nem egyeznek a számok a várthoz képest, akkor lehet ellenőrizni, illetve ellenőriztetni a meghatalmazott könyvelőkkel, de június 15-ig be kell befizetni a tagdíjat. Ha igény van a korrekcióra, akkor a megállapított tagdíj NAK általi közlésétől számított 60 napon belül a NAK főigazgatójánál írásban kifogással élhet, melyet a főigazgató 90 napon belül bírál el.

A magánszemélyek, illetve az őstermelők és az egyéni vállalkozók tagdíj-megállapítása nem most tavasszal történik, hanem csak az év második felében, mivel a kamara ezt elhalasztotta. A nem árbevétel alapú tagdíjat fizető kamarai tagoknak, köztük az első éves tagdíjat fizetőknek, illetve a kizárólag mezőgazdasági termelőszervezeti minőségben tag gazdálkodó szervezeteknek december 31-ig kell eleget tenniük tagdíjfizetési kötelezettségüknek.

A fizetési mód is egyszerűsödött, követve az igényeket, így már rendelkezésre áll a bankkártyás tagdíjfizetés mellett az online fizetési mód is, ami azért is praktikus, mert ezáltal csökken a személyes kontaktusok száma is. További kedvezményként most részletfizetést is lehet kérni, sőt, támogatva az indulókat, az új vállalkozások az első két évben fix tagdíjat fizetnek.

Múlt évben a tagdíjalap-kedvezmények igazolási módját is egyszerűsítette a NAK, ennek megfelelően 50 millió forintos árbevételig a könyvelő is igazolhatja azt, ám e határ felett már csak könyvvizsgáló. A termelői szervezetre, illetve csoportra vonatkozó kedvezmény igazolása esetében ez az összeghatár most 300 millió forint.

A feltett kérdéseinkre válaszolva Varga Imre István, a NAK Fejér megyei elnöke elmondta: – A felsorolt szabályok, változások és kedvezmények csak a tagdíj megállapításáról, és annak fizetési módjairól szóltak, ám fontosnak tartom hangsúlyozni az Agrárkamara által nyújtott szolgáltatások széles körét is. Gondolok itt például a három éve hatékonyan működő, országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer üzemeltetésére vagy mondjuk arra a szakmai tájékoztatásra, melyet több platformon keresztül nyújtunk. Jó példák erre a piackereső tevékenységet segítő kalkulátorok, így a különböző AKG-s, a KAP támogatáshoz használható, a Zöldítés, illetve a Szankciószámító, vagy éppen az Őstermelői adózás kalkulátor.

A megyei elnöktől azt is megtudtuk, hogy a hazai agrárium érdekeinek képviselete mellett ingyenes kiadványokkal és tájékoztatókkal is segítik a tagokat, akik kedvezményesen tudnak igénybe venni olyan szolgáltatásokat, mint például az agrárbiztosítások, a laboratóriumi talaj- és növényvizsgálatok, a tápanyag-gazdálkodási terv készítés, vagy akár a MOL-NAK kártya.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatalmas szervezet, országos szinten mintegy 400 ezer tagja van, amiből 12 ezer van Fejér megyében és bár a tagdíj kötelező, annak mértéke a növekvő költségek ellenére nem emelkedett 2013 óta. A tagság több mint 80 százaléka esetében ez évente ötezer forint vagy annál is kevesebb, akár évi kétezer forint. Ha valaki mégsem tesz eleget a tagdíjfizetési kötelezettségének, akkor az állami adóhatóság adók módjára behajthatja, de a megyei elnök ehhez hozzáfűzte, hogy behajtási szakaszba csak az esetek elenyésző százaléka jut, ugyanis a köztestület és a tagok között állandó a kapcsolat, így szinte mindig megoldják a felmerülő problémákat.

2021.04.30.

Az egységes kérelmeket május 17-ig kell benyújtani

Ismét elérkezett az egységes kérelem beadás időszaka. 2021-ben 44 támogatási jogcímre és intézkedésre lehet támogatást igényelni, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni, amelynek benyújtási határideje 2021.május 17. 

Az egységes kérelmet továbbra is kizárólag elektronikus úton, a Magyar Államkincstár felületén - https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/e-ugyintezes – lehet benyújtani.

A május 17-ig benyújtott egységes kérelmet adatváltozás keretében szankció mentesen 2021. május 31 –igjúnius 9-ig pedig szankció mellett lehet módosítani. 

Amennyiben valaki elfelejti május 17-ig benyújtani a kérelemét, úgy május 18. és június 9. között még van lehetősége a kérelem beküldésére, de ez már a támogatási összeg munkanaponként 1% késedelmi szankció alkalmazásával lehetséges.

A 2021. június 9-ét követően benyújtott egységes kérelem, érdemi vizsgálat nélkül visszautasításra kerül.

Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy az egységes kérelem felületén, de annak nem részeként benyújtott állatalapú közvetlen támogatási kérelmek esetében a már benyújtott támogatási kérelmek, 2021 május 17-e után csak szankció mellett módosíthatók!

Fontos változás az idei évben, hogy bizonyos termeléshez kötött támogatások esetén, a szaporítóanyag igazolás (számla) adatait meg kell adni a benyújtó felületen a kérelem beadási időszak végéig, azaz június 9-ig!

Továbbá bizonyos jogcímek (fiatal gazda, kistermelői) 2022-ig is igényelhetőek abban az esetben, ha a kérelem benyújtója megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Eltérés az előző évhez képest, hogy idén már nem az egységes kérelem keretein belül kell a karácsonyfa-ültetvény támogatást jelezni, hanem az erre kialakított új, elektronikus felületen április 15-30 közötti időszakban.

Azok az ügyfelek, akik AKG és ÖKO támogatásuk tekintetében hosszabbítási szándékukról nyilatkoztak, jelezzék kifizetési igényüket az egységes kérelemben, függetlenül attól, hogy a hosszabbítási kérelmet elfogadó Támogatói Okirat (TO) még nem áll rendelkezésre.

További részletek: https://www.nak.hu/ek-2021

2021.04.18.

Elkezdődött a jégkármérséklő rendszer védekezési időszaka

Üzembe helyezte az országos jégkármérséklő rendszert 2021. április 15-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

 A NAK által kiépített rendszer 2018-ban kezdte meg a működését, az idei az üzemelésének a negyedik éve. A rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium, amely emellett adatszolgáltatással támogatja az elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést az érintett társszervezetekkel.

A jégkármérséklő rendszer 2021. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2021. szeptember 30-ig tart. A NAK bízik abban, hogy az idei esztendőre végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a magyar gazdálkodók és a teljes lakosság várhatóan még kevesebb jégesőt fog érzékelni. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84% volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47%.

A koronavírus-járvány terjedésének akadályozása érdekében a NAK idén is egyedi munkavégzési folyamatokat vezetett be már a rendszer előkészületi munkái során is: a regionális telephelyeken és a generátorpontokon is szigorú, az emberi kontaktusok minimalizálását, illetve a fertőtlenítőszerek, a szájmaszkok és a gumikesztyűk használatát, a napi többszöri fertőtlenítést előíró szabályok szerint végezhető a munka. A bevezetett rendet a rendszer működése alatt is betartják a generátorkezelők és a telephelyi dolgozók.

A februárban kezdődött felkészítés alatt megtörtént a még tavaly behordott eszközök tisztítása, karbantartása, a kopó és forgó alkatrészek cseréje, a szükséges bevizsgálások, ellenőrzések, valamint az informatikai rendszer továbbfejlesztése. A védekezési időszakhoz rendelkezésre áll elegendő mennyiségű ezüst-jodid hajtóanyag, amelyből a kezdéshez szükséges tételeket ki is szállították a kezelőkhöz, együtt a manuális generátorokkal. Ugyancsak sikerült betölteni az üres generátorkezelői álláshelyeket is.

A generátorkezelők körében tavaly második alkalommal meghirdetetett generátorkezelői verseny kedvező fogadtatásra talált, ezért a NAK 2021-ban is meghirdette ezt, és a riasztási időszak lezárultával a legjobb kezelő 80 000 forint jutalomban, a megyei legjobbak 30 000 forintban részesülnek. A generátorok kezelése meglehetősen nagy felelősség, a jégkárok elleni védelmét csak a kezelőkkel együtt lehet véghez vinni, odaadó munkájukat kívánja elismerni ezzel a gesztussal a kamara.

A jégkármérséklő-rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő OMSZ-nek is. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, amely ezeket minden hónapban elküldi az OMSZ számára. A meteorológiai szolgálat nagyteljesítményű szuperszámítógépének köszönhető pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak. Mindemellett a szolgálat meteorológiai alapadatokat és riportokat is biztosít a NAK számára. Az idei védekezési szezonban a NAK az időjárási helyzettől függően utólagos szöveges elemzéseket készít 2-3 hetente a zivataros napokról, továbbá heti statisztikát állít össze, amelyek online felületen is elérhetők. Ezek a részletes elemzések nagy segítséget nyújthatnak a gazdák számára: megállapítható, hogy melyik nap pontosan hol és mikor okozott az időjárás nagyobb károkat a mezőgazdaságban, így könnyebb lehet beazonosítani a biztosítók számára az esetlegesen keletkezett károkat.

További információk: www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger

Forrás: https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/103280-elkezdodott-a-jegkarmerseklo-rendszer-vedekezesi-idoszaka-2

2021.04.18.

Vidékfejlesztési Program 2021-22 online fórum

A NAK beszámol a Közös Agrárpolitika jövőjéről, a Vidékfejlesztési Program keretében 2021-22-ben megnyíló pályázati lehetőségekről, illetve szakértők válaszolnak az előadások alatt írásban feltett kérdésekre.

A járványhelyzet miatt a rendezvény online formában kerül megtartásra, az azon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrációhoz kattintson erre a linkre: https://miniapp.nak.hu/nak-regisztracio/vp-online-forumok/

A rendezvényhez 16:30-17:00 között szíveskedjen online csatlakozni.

 

Program:

17.00 – 17.05        Köszöntő

Varga Imre (elnök, NAK Fejér Megyei Szervezete)

17.05 – 17.20        A Közös Agrárpolitika jövője

Győrffy Balázs (elnök, NAK)

17.20 – 17.35        Vidékfejlesztési helyzetkép, mi vár ránk az átmeneti időszakban

Viski József (vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium)

17.35 – 18.30        Kérdések – válaszok

 

2021.04.18.

Jelentős fejlesztési források a magyar mezőgazdaságnak

Tetemes források jutnak fejlesztésre az uniós közös agrárpolitika (KAP) 2021–2022-es átmeneti időszakában, és az ősszel meghirdetett, ötszörösen túligényelt vidékfejlesztési pályázatoknál is forrásemelés várható.

Stratégiai terület a sertéságazat, a fejlesztése kiemelt cél.

Az is elérhető, hogy meghatározó szerepe legyen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésében, az exportpiacok bővítésében, a munkahelyteremtésben, valamint a helyi gazdaságfejlesztésben – mondta Erdős Norbert, az Agrárminisztérium államtitkára.

Március végéig a vidékfejlesztési program (VP) keretében az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázaton összesen 142 induló részesült pozitív elbírálásban 69 milliárd forint értékben, és további 200 milliárd körüli összegre születhet még támogatói döntés.

Az ősszel kiírt, összesen 85,5 milliárd forint keretű VP-pályázati csomagra – amelyben az állattenyésztési és a kertészeti pályázatokat hirdették meg – a legmagasabb összegekkel beérkezett igények megközelítik a 435 milliárdot, ezért az irányító hatóság a pályázati keretek növelését tervezi – hangzott el az Agrárközgazdasági Intézet által tartott workshopon.

Papp Zsolt György, az agrártárca helyettes államtitkára elmondta, hogy a KAP átmeneti – vagyis az idei és a jövő évi – intézkedéseinek egyike lesz a kisebb állattartó telepek megújítása, erre 30 milliárd forintot különítettek el.

Ez a kiírás ebben a hónapban jelenik meg, a tojótyúkat tartó telepek támogatására is pályázatot írnak ki, amely várhatóan a jövő hónapban indul.

Az átmeneti időszakban a kertészeti ültetvények fejlesztésére egy 15 milliárd forintos pályázatot hirdetnek, a tervek szerint szintén még áprilisban. A kertészeti üzemek megújítására célzott, várhatóan júniusban megjelenő 50 milliárdos pályázattal az építéssel nem járó kertészeti eszközök beszerzése támogatható majd, maximum 25 millió forinttal.

A gombaházak létrehozásának és korszerűsítésének támogatására szóló felhívás 20 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg, előreláthatólag szintén júniusban. Itt a maximális támogatási összeg kétmilliárd forint lesz.

Májusban számíthatnak a pályázat megjelenésére azok, akik a terménytárolók, -szárítók és -tisztítók fejlesztését tervezik. Az 50 milliárd forintos kerettel tervezett pályázat enyhíti a korábbi felhívás korlátait – mondta a helyettes államtitkár.

Szintén májusban hirdetik meg a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatását százmilliárd forintos keretösszeggel.

Az élelmiszeripari és borászati üzemek fejlesztésére idén májusban jelenik meg egy 50 milliárdos felhívás, amely százmillió forintos maximális támogatással számol.

Júniusban pedig a nagy élelmiszeripari üzemek számára is elérhetővé teszik a komplex fejlesztéseket lehetővé tevő pályázatot 200 milliárd forintos keretösszeggel, egy pályázóra várhatóan 5 milliárdos támogatási maximummal.

A különböző programok – mint például az agrár-környezetgazdálkodási vagy az ökológiai gazdálkodási – éves kötelezettségvállalásának mértéke is meghaladja a százmilliárd forintot, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére pedig az átmeneti időszakban további 50 milliárd forrásemelés várható.

Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/jelentos-fejlesztesi-forrasok-a-magyar-mezogazdasagnak-3684589/

2021.04.15.

Nőtt az őstermelők kedvezményes adózásának értékhatára

A családi gazdaságokról szóló, 2021. január 1-jén hatályba lépett törvény kedvezményes adózási szabályokat állapít meg az őstermelők számára. A kedvezményes adózási értékhatárok a mindenkori minimálbér alapján kerülnek megállapításra.  

A minimálbér összege 2021. február 1-jén emelésre került, mely eredményeképpen a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi minimálbér 161.000 forintról 167.400 forintra nőtt. Az őstermelők vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a kedvezményes adózás határértékeket a magasabb minimálbérrel számolva lehet megállapítani. 

Ezek alapján az őstermelők esetében a következő határértékekkel lehet számolni: 

  • Legkisebb őstermelők az éves minimálbér feléig, azaz évi 1.004.400 forint bevételig adómentességet élvezhetnek (ez a 2021 január elsejei minimálbérrel számolt összeghez képest majdnem 40.000 forinttal magasabb érték). 
  • Átalányadózó őstermelők esetében is megemelkedik a bevételi értékhatár. Mivel a minimálbér tízszereséig választható az átalányadózás, így 20.088.000 forint támogatások nélküli bevételig van lehetőség ezen adózási módszer alkalmazására. 
  • Azon átalányadózó őstermelőket, akiknek támogatások nélküli bevétele maximum a minimálbér ötszöröse, 2021-es magasabb minimálbérrel számolva tehát, maximum 10.044.000 forint, nem terheli SZJA fizetési kötelezettség. 

SZOCHO
Figyeljünk azonban, hogy nem minden kötelezettség meghatározásakor a megemelkedett minimálbér az mérvadó! 
Azoknak az őstermelőknek, akiknek a SZOCHO fizetést a minimálbér alapulvételével kell teljesíteniük, az év első napján érvényes (161.000 forint) minimálbér figyelembevétele szükséges a továbbiakban is. Ez bizonyos átalányadózást és tételes költségelszámolást alkalmazók esetében merülhet fel.  

TB
A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának megállapításakor továbbra is minden esetben a tárgyhó első napján hatályos minimálbért, garantált bérminimumot kell alapul venni. 

További információkat az alábbi linken találhatnak:
https://nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Megemelt_minimalber_e20210212.html?query=minim%C3%A1lb%C3%A9r

Forrás: http://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/103233-a-minimalber-emelesevel-nott-az-ostermelok-kedvezmenyes-adozasanak-ertekhatara

2021.04.09.

Az idei évtől lehetőség van az osztatlan közös területek rendezésére

Az idei évtől lehetőség van az osztatlan közös területek rendezésére. Az a cél, hogy ideális méretű, gazdaságosan művelhető parcellák jöjjenek létre.

A kárpótlás hibái, a hiányos nyilvántartások és az öröklés miatt közel három millió embernek van valamekkora tulajdoni hányada, sokan ráadásul nemis tudnak róla. Több, mint 2 millió hektár van osztatlan közösben, ami 1 millióingatlant érint.

Három féle megoldás lehet az osztatlan közös rendezésre: kivásárlás,megosztás és kisajátítás. A kivásárlás kis parcellák esetén lehetséges és egytulajdonosé lesz a terület, míg a megosztásnál több tulajdonos lesz megegyezésszerint. A kisajátítás akkor lehetséges, ha legalább 100 tulajdonos van és kétéven keresztül meghiúsultak a birtokrendezési kezdeményezések. A spekuláció kizárt, azok vehetnek részt a birtokrendezésben, akik legalább 3éve tulajdonosok.

Nem kötelező megszüntetni az osztatlan közöst, ha atulajdonosok nem szeretnék. Bárki kezdeményezheti az eljárást és a többségakaratával lehet megváltoztatni a birtokviszonyokat.

Készítettünk egy jól érthető kiadványt, ami ismerteti, hogymelyik esetben pontosan milyen lehetőségeik vannak az érintetteknek. Ez akiadvány a weblapunkon keresztül is elérhető és ajánlom minden érdeklődőnek a figyelmébe.

Kiadvány: https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/103235-kiadvannyal-is-segiti-a-nak-az-osztatlan-kozos-tulajdonok-megszunteteset

2021.03.31.

Egy évtized alatt 4400 tonna gabona a rászorulóknak

A Magyar Örökség díjas Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program egy évtizede alatt összesen több mint 4400 tonna gabonaadományból készült kenyér a rászorulóknak. A nemzeti összefogásnak és szolidaritásnak köszönhetően évente immár százezer nehéz sorsú honfitársunk, gyermekek, családok ellátásához tudunk hozzájárulni.
Tegyünk együtt közös jövőnkért, hogy valamennyi magyar asztalára jusson mindennappi kenyér a Kárpát-medencében.
Támogassa Ön is adója 1%-ával a Magyarok Kenyere Alapítványt, mert minden egyes búzaszem számít!
2021.03.24.

Nem engedhetjük ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlását!

Míg az uniós termelőkre szigorú szabályok vonatkoznak, Dél-Amerikából szinte bármit behozna az EU.

 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozottan kiáll a magyar illetve az európai gazdálkodók és fogyasztók mellett: elfogadhatatlannak tartja az Európai Unió és a dél-amerikai MERSOCUR-országok közötti kereskedelmi megállapodást. Fellépünk az ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlása, a gazdálkodók tönkretétele ellen!

A COPA–COGECA – az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek – több mint 23 millió gazdálkodót és 22 ezer szövetkezetet képviselő, meghatározó érdekképviseleti szerv. A testület február 18-19-i online elnökségi ülésén – melyen Győrffy Balázs, a NAK elnöke is részt vett – megerősítette, hogy határozottan felhívja a figyelmet az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás erős kockázataira. Az Európai Tanács portugál elnökének beiktatását követően újraindultak az EU és a Mercosur-országok (Mercosur: Dél–amerikai Közös Piac, tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai: Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közötti kereskedelmi megállapodás ratifikálására vonatkozó tárgyalások. A COPA-COGECA pedig kampányt indít, hogy megértesse: miért nem támogathatja az EU lakossága és gazdálkodói közössége a megállapodást annak jelenlegi formájában. A kampány egyszerűen, közérthetően és példákkal magyarázza el, hogy milyen félelmeket kelt a megállapodás.

A COPA-COGECA – az Európai Baromfi-feldolgozó és -kereskedők Szövetségével (AVEC) és az Európai Cukorrépa-termesztők Nemzetközi Szövetségével (CIBE) együtt – a közösségi médiában indított videós kampányt. Ebben is felhívják a figyelmet, hogy jelenlegi formájában elfogadhatatlan az EU-Mercosur megállapodás az uniós gazdálkodók számára, különösen, hogy közben meg kell feleljenek az Európai Zöld Megállapodás markáns célkitűzéseinek. A Mercosurral kötendő megállapodás mezőgazdasági fejezete számos hátránnyal jár, különösen az amúgy is érzékeny ágazatokban. Az európai gazdálkodók joggal félnek a már aláírt és még ratifikálandó szerződések hatásaitól, ezt megerősíti a mezőgazdasági termékeket érő kumulatív hatást bemutató bizottsági tanulmány is. A videóban hozott példa magáért beszél: a baromfiágazatban a Mercosur-országokból importált mennyiség megegyezik Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével.

A megállapodás tovább szélesíti a kettős mércét, az EU-s gazdálkodók kárára. A példaként kiragadott cukorrépa-ágazat kiválóan illusztrálja ezt. A megállapodás értelmében Európa olyan cukrot és etanolt importál, amely nem felel meg a gyártási szabványainak. A CIBE szerint Brazília 27 olyan gyom- és rovarirtót használ, melyeket Európában betiltottak. Míg az EU a „Farm to Fork” stratégia keretében ambiciózus célokról beszél, ez a kettős mérce teljesen érthetetlen, és azzal jár, hogy a termelés átkerül olyan országokba, ahol a gyártási szabványok meghatározására nincsen ráhatása Európának.

A NAK a COPA–COGECA szervezettel közösen felhívja az Európai Parlament figyelmét arra, hogy emelje fel a hangját ez ellen, védje a magyar, illetve az uniós gazdálkodók és a fogyasztók érdekeit!

Forrás: http://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/103103-nem-engedhetjuk-ismeretlen-eredetu-elelmiszerek-bearamlasat

2021.03.23.